2013. november 11., hétfő

Budapesti kiállításlátogatás diákokkal

A szeptember végi kiránduláshoz teljesen hasonló felépítésű volt a vasárnapi kirándulás: délelőtt a Magyar Nemzeti Galériában kezdtünk, kis szabadidő után délután a Szépművészeti Múzeumban folytattuk. Csak a két kiállítás volt más: a MNG-ben a Chagall - Háború és béke között, illetve az Ámos Imre, a "magyar Chagall" - a háború örvényében 1937-1944 címűt, a Szépművészetiben a Caravaggiotól Canalettoig - Az itáliai barokk és rokokó festészet remekművei címűt.
Kicsit nehezen jött össze a csapat, az őszi szünet miatt is, még úgy is, hogy a katonás kolléganő is hozott 4 diákot. Megint mérges is voltam néhány diákra, akik jelentkeztek még októberben, aztán most pénteken, mikor már be kellett volna fizetni, két nappal a kirándulás előtt, bejelentik, hogy hát ők mégse jönnek. Velünk jött viszont most Petra lányom, aki már régen nem volt ilyen iskolai kiránduláson. Márk most Gyöngyösön volt egy rögbi meccsen.
Szerencsére az időjárás előrejelzés tévedett, igazi kiránduló idő volt. Időre felértünk. A kiállításokon nem lehetett fotózni, de előtte, utána készítettem néhány képet, szépek voltak a fények.











Már az előző kiállításnál, a Monet, Gauguin, Szinyei, Rippl-Rónai címűnél is tetszett a koncepció, hogy a magyar műveket párhuzamba állították a híres francia festők képeivel. És most is jó volt együtt, egymás után látni Chagall képeit és a "magyar Chagall" festményeit, rajzait. Én a második csoporttal mentem és mi Ámos munkáival kezdtük. Egy csomó kép ismeretlen kép volt számomra itt. Tetszett, ahogy a szolnoki vázlatfüzete rajzait kivetítették. A Chagallok is tetszettek, ott is voltak magángyűjteményből kölcsönzött képek, amelyek újak voltak számomra. A 13. osztályból egy diák, a 12-dikből egy sem jött el, pedig ez a kiállítás nekik való lett volt, de nagyon!







Fél egykor a busszal átmentünk Pestre a Hősök terére, ahol én először elintéztem a jegyvásárlást a Szépművészeti Múzeumban, aztán a Műcsarnok előtt leültünk egy kicsit. A Caravaggiotól Canatellóig kiállításra 14 órára volt lebeszélve az egyik vezetés és fél órával későbbre a másik csoporté. A második csoportnak ugyanaz a hölgy volt a vezetője, aki a Schiele kiállításon is vezetett bennünket és nagyon lelkes volt. Úgy 1 óra szokott lenni egy vezetés, de ezen a megakiállításon most ő 1 és háromnegyed óráig beszélt, és akkor is én szakítottam félbe, hogy most már muszáj mennünk. Negyed 5 volt és fél 5-re volt megbeszélve a találkozó a busznál. Már nem volt erőm és persze időm se visszamenni és még egyszer végig szaladni a kiállításon, csak a boltba szaladta el és megvettem a katalógust, mert itt is volt jó pár olyan kép, ami számomra ismeretlen volt, ugyanakkor nagyon tetszett. Szerencsére 9 db Caravaggio festmény zömét már láttam az eredeti helyszíneken, de kétségtelen, hogy nagyon hatásos volt ez a rendezés. A 11. osztállyal éppen mostanában vesszük a barokkot, jövő héten írnak témazárót belőle, ezért sajnálom, hogy csak 2 tanuló jött abból az osztályból.
Hazafelé a buszban megnéztük a Caravaggio-ügy című dokumentum filmet, amely a Caravaggio földi maradványai utáni kutatásról szólt.
Ismét jól elfáradtam, de megérte...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése