A Cifrapalotában (az állandó kiállítások egy-egy részének leszedésével) került megrendezésre a 114 művet bemutató hatalmas anyag. Az I. emeleti három utcafronti teremben a nagyobb mértű festmények, plasztikák, textilek, míg a II. emeleti udvari termemben inkább a kisebb méretű grafikák kaptak helyet. A megnyitóra is hatalmas tömeg gyűlt össze, amely egyrészt a sok kiállítóművésszel volt magyarázható, másrészt - gondolom - azzal, hogy maga Fekete György az MMA elnöke nyitotta meg és adta át a díjakat (én egyébként is mentem volna, sőt...). A megnyitó szövegében a tőle megszokott dolgokról beszélt, azaz a jó és pozitív művészetről és a káros, negatív művészetről, és hangsúlyozta, hogy ez a kiállítás most itt a jó és pozitív kategóriába tartozik. Én nem hiszek ebben a felosztásban. Minden bizonnyal sokan a vallás oldaláról közelítik meg ezeket a témákat, de vannak, akik nem, és szerencsére még nem kell keresztlevelet mellékelni a művek beadásakor. Laci, aki a megnyitó végén említette, hogy még nem találta ki a következő biennálé témáját, de törekszik arra, hogy komolyabb teológiai felkészültség nélkül is megérintse és alkotásra sarkallja a művészeket. Pontosan ez a sokféleség teszi érdekessé ezt az anyagot. Az MMA két díjat ajánlott fel, amelyet Ardai Ildkó textilművész és Kalmárné Horóczi Margit (neki éppen a hét elején nyílt életmű-kiállítása) kapott. Emellett négy "erkölcsi díjat" is kiosztottak, ezeket Ruttkay Sándor, Aknay János, Ruczek Zsófia és Olajos György kapták.
Itt voltak a bajai kollégák is, a volt szegedi tanáromat is láttam, és volt tanítvánnyal is találkoztam a kiállító művészek között. A saját és a díjazott munkák mellett még két művet mellékelek: Jászberényi Matild textiljét és Rainer Péter tárgyát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése