Kiállítás a parádi tábor munkáiból - Ifjúsági Otthon

Péntek délután nyílt az Kecskeméti Ifjúsági Otthon Diákgalériájában a nyári parádi művészeti táborban készült munkákból egy válogatás. Voltak grafikák, festmények, tanulmányok, mintázások, kerámiák. A pályázatnak köszönhetően nagyon olcsón és sokan, mintegy 60 diák vehettek részt ezen az augusztus eleji táboron. Többek közt az én tanítványaim, bolyais szakkörös lányaim (Somorjai Réka és Anna, Thúróczy Erika), kandós tanítványok, csányisok is, és a fiam, Márk is, aki most nem tudott hazajönni. Neki itt kerámiái és egy Gömöry Dóriról készült portréja volt kiállítva. Lánykáimnak jó kis lendületes festményei láthatók. Miután Dóri nyugdíjba ment Sebők Kata vette át a helyét az Ifjúsági Otthonban, így ő és Szikora Imi nyitotta meg a kiállítást. Mellettük még Ugray Zsuzsa és Lőrincz László vezettek foglalkozásokat a táborban. A sok remek munka nemcsak a megszokott termet, hanem az első emeleti folyosót és a kávézót is megtöltötte.
Utána kezdődött a Kutatók Éjszakája című rendezvénysorozat, amelynek keretében voltak számomra is érdekes programok, de már fáradt voltam és inkább hazamentem, hogy megírjam azt a 12.000 leütéses záródolgozatot, amely ahhoz kell, hogy az InSEA Világkongresszuson való részvételemet elismerjék továbbképzésként. Igazából már augusztus 10-ug kellett volna beküldeni ezt a dolgozatot, de a szúfolt nyaram miatt haladékot kértem. A kulturális terek antropológiai és szociológiai megközelítésben témát választottam. Elég nyögve-nyelősen készült el ez a dolgozat, amelyet végül ma reggel küldtem be.
És most felsorolom azokat a kiállításokat, amelyekről lemaradtam, mert éppen nem tudtam elmenni a megnyitóra, és bizony ez úgy szokott lenni, ha nem vagyok ott a megnyitón, akkor utána hipp-hopp már vége is a kiállításnak azon veszem észre magam, egyszerűen, ha nincs egy fix időpont akkor mindig alárendelődik a többi aktuális feladatomnak ez, és elmarad. Szóval nem láttam a Szilikátipari Triennálét a Cifrapalotában, Petri Ildi kiállítását a Katona József Emlékházban és Robert Capa fotóit a Fotográfiai Múzeumban, bár ezt az anyagot legalább már láttam kb. 2 éve a Ludwig Múzeum nagy Capa kiállításán.
A jövő héten készülnöm kell egy kicsit az október 9-én nyíló tiszakécskei kiállításomra, van amiből nyomtatnom kell.