Mire kedden délután 5 órára megérkeztem az
Ifjúsági Otthonba arra a pódiumbeszélgetésre, amelyet Árral szemben - Vandalizmus vagy művészet címmel rendeztek, már megszenvedtem a biciklimmel, de akkor még nem tudtam, hogy a neheze hátra van.
Reggel a
Bolyaiba menet már éreztem, hogy baj van a hátsó kerekemmel, de azt hittem beérek még vele. Tévedtem, az
Irinyi utca közepétől tolni kellett. A
Bolyaiban a spanyol órámra azért nem tudtam bemenni, mert éppen próbáltam életre kelteni a biciklim, de nem ment, ezért gyalog és a kerékpárt tolva indultam az
Ifjúsági Otthonba a csányis órámra. Útközben a
Kerámia Stúdióban felfújták nekem egy kompresszorral, de mire végeztem az órámmal le is engedett. Gyalog mentem tovább, otthagyva a biciklit a
Kandó, onnan haza, majd 5-re vissza az
Ifjúsági Otthonba. Gondoltam majd a beszélgetés után hazatolom, de a Lordoknál beszorult a hátsó kerék, nem mozdult, így aztán úgy vittem haza, hogy az egyik kezemmel folyamatosan felemeltem. A 15 perces út fél óráig tartott, és úgy kifáradtam, hogy már nem is edzettem este.
A
Tavaszi Fesztivál egyik programja volt a már említett beszélgetés a graffitikről. Érdekesnek ígérkezett, hiszen a város főépítésze,
Öveges László, a rédicsi gördeszkás pap, azaz
Lendvai Zoltán,
Rupaszov Dani graffitis beszélgetett a témáról.
Kovács Gergely a Kétfarkú Kutya Párt képviselője is meghívott volt, de ő aztán nem érkezett meg. Annyira mégse lett érdekes, túl sok újat nem tudtam meg a graffitiről és a graffitisekről. A résztvevők nagyjából egyetértettek a feldobott dolgokban, pl. műemlékre nem fújunk. A plébános számomra eléggé sarkosan fogalmazott, volt néhány mondata, amivel én vitatkoztam volna, de a résztvevők elengedték ezeket a megjegyzéseket. Azt hittem, lesz valami bejelentés, hogy itt
Kecskeméten majd ez lesz, meg az lesz, de nem volt semmi ilyen. Eljött és hozzászólt az egyik tanítványom is, akinek pont azért ajánlottam ezt a programot, mert tudtam, hogy volt már graffitis ügye. A beszélgetés moderátora nem vette észre a hozzászólásra jelentkezők egy részét, pedig lehet, hogy érdekesebb vita is lehetett volna. Ami egyértelműen tetszett, az a "díszlet" volt, amit a falra kivetítettek egyrészt bent a teremben, másrészt kint az udvaron.
Csütörtökön, ami egyébként a leghosszabb napom (7.30-16.00 Bolyai), megint egy időre esett több rendezvény. Szakkör után benéztem az Ifjúsági Otthonba, ahol az idei Fringe kiállítás megnyitójára készültek, de megvárni már nem tudtam a kezdést, csak körbenéztem. A felhozatal elég vegyes volt, de ez nem meglepő egy amatőröket és szinte már profikat is megmozgató tárlatnál. Meglepett, amit Sebők Kata mondott, míg az utolsó simításokat végezték a kiállítóteremben, hogy Pécsről és Budapestről is vannak résztvevők.
Ezután elsiettem az X csoport nyitott műtermébe, de erről már beszámoltam, majd 17 órától ifj. Gyergyádesz László tartott előadást Kecskemét városfejlődésének meghatározó szakaszai művészettörténeti szempontból címmel az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Rákóczi úti székházában a Helyismereti és városfejlesztési esték sorozat 6. előadásaként. A többi előadásról nem tudtam, bár utólag megtudva nem is volt mindegyik számára érdekes. Ez viszont annak ígérkezett, és az is volt. Bár Laci éppen valami lázas betegséggel küzdött, de becsülettel helytállt. Elég családias volt a légkör, nem voltunk sokan, bár a helyszín is inkább csak ilyen kis létszámú közönség számára elegendő. Akkor volta utoljára itt, mikor még a Ciróka Bábszínház előadásai ebben az épületben voltak. Nagyon szép még így is, kicsit lepukkanva ez az épület. Ott volt az előadáson Kerekes Gyula, az a fiatalember, aki komolyan foglalkozik Kecskemét helytörténetével, és aki a Facebookon egy Élet a régi Kecskeméten című csoportot hozott létre, amely nagyon gyorsan gyarapodott. A legújabb fejlemény, hogy a Múzeumok éjszakájának programjában kiemelt szerepet fognak vállalni.Szívesen segítenék én is, de az érettségi időszak. Látogatóként biztos megnézem majd őket!
