Dobó Bianka és Németh Marcell kiállítása az egykori Aranypókban

Ismét kissé késve, de ...
A múlt héten kedden írták meg a végzősök a művészettörténet érettségit, amelyet szerdán haza is hoztam, de csak péntek délután kezdtem el kicsomagolni és javítani. Na, de ez egy követlező bejegyzés lesz majd!
Kedd délután volt még a Csiperós, azaz Európa Jövője Alapítvány közgyűlése. Most van itt az ideje a közgyűléseknek, sorban következik egy pár az én programomban is.
Szerdán délelőtt esett, így a betervezett egészségpénztáras ügyintézésem elhalasztottam egy héttel. Csak szerda délelőtt érek rá ügyfélfogadási időben, és csak mióta a végzősök elballagtak.
Tanítás után a Városházára kellett bemennem, mert szerencsére ismét vásároltak egy grafikát egy delegáció számára.
Mikor hazafelé jöttem, útba ejtettem az egykori Aranypók üzlethelyiséget, amely az utóbbi időben kirakatgalériaként működött, de most kinyitott és a belső térben egy tárlat látható. Az előző hét péntek délutánján nyílt, mikor Szegeden voltam, így a megnyitót kihagytam, de látogatásomkor ott volt Virág Ágnes, aki a kiállítás rendezője, és aki beszélt egy kicsit a művekről és az alkotókról.
Németh Marcell fémmunkái nagyon megragadtak már a Műcsarnokban, jó lett volna többet is látni belőlük! Sajnos csak három munkája szerepel itt. Érdekes hangsúlyt ad az acél szürkéjében néhány helyen a vörös ráfestés ezeknek az ipari tájaknak.  A földre letett rozsdás patinájú dombormű kissé elütött a többitől, hallottam, hogy a megnyitón megtörtént  a "felavatása" is.

Dobó Bianka dolgait eddig nem ismertem, de jó választás volt őket összehozni, mert abszolút mai tereket, témákat jelenítenek meg, mai módon. Bianka Budapest átkeresztelt és átváltozó tereit választotta témának, pl. az egykori Moszkva teret vagy a már nem működő neonreklámok tartóvázait. Képeinek alapja egy-egy olyan vászon, amelyet függőlegesen egy varróprogrammal átvarrt, majd erre sablon módszerrel épületrészleteket, figurákat és utcai kellékeket fest.

A kiállításlátogatás után még  Péterrel bevásároni voltunk, a caminos utamhoz vásároltam néhány dolgot még, övtáskát, hálózsákot, kalapot, sálat, összecsukható étkészletet. Este pedig elvitték az Estem díj 10 darab rézkarcát. Május 31-én lesz az Estem díjak átadása a Katona József Színházban.

Szigma és Aranypók újratöltve

Szerdán az egész napom a Szigma kiállítótérben töltöttem. Három kandós osztállyal volt órám, mindegyikkel megnéztük, A.Varga Imre (aki maga is kiállító) egy korrekt tárlatvezetést tartott és mindenki megkapta házi feladatban, hogy az egyik műről írjon. Remélem lesz olyan, amelyet a kiírt esszépályázatra tovább lehet küldeni. Imréről készítettem egy fotót, amikor éppen a saját képe előtt állt és a fények szépen megvilágították.
Most harmadszor néztem végig a tárlatot, és új kedvencem lett. Elsőre Papageorghiu Andrea képei ragadtak meg, de most felfigyeltem Katona Zsuzsa Csend című szobrára Tetszenek festett barokkos csigavonulatai.
Amikor ott voltam, az önkormányzat  embere egy pályázatíró cég embereivel, hogy szemrevételezzék ezt az épületet. Így egy sikeres pályázat esetén, remélhetően kiállítótérként funkcionálhat tovább ez kivételes adottságú egykori üzlethelyiség.

Vámos Zoltán, aki a szobraival van jelen a B.I.Fokvalitás kiállításon, Nagy Dezsővel együtt kitalált valami nagyon jó dolgot. Az egykori Aranypók üzlet kirakatából egy kirakatgalériát alakítottak ki, most először a saját munkáik láthatók.