A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szigma. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szigma. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. szeptember 13., csütörtök

Kecskeméti ipartörténeti kiállítás

A régi Szigma épületében nyílt meg a Kecskeméti ipartörténeti kiállítás, a 650 éves  Kecskemét ünnepségsorozat részeként. Szépen rendbehozták a kiállítóteret a tárlatra, ami elég zsúfolt volt, de mégis áttekinthető, sok-sok érdekességgel. Jó sokan voltak a megnyitón is. Gaál József nyitotta meg, közben beszélgettem a feleségével, Mártival is kicsit. Nyerges Tibit megkértem, hogy hozzon már össze bennünket Hamzáné Lakó Judittal, mert eddig csak telefonon beszéltünk. Végre sikerült, személyesen is megismerkedtünk! A kiállításra egyébként érdemes lenne apósomat is elvinni. Az egyik tárlón szerepel is: Kosik Mátyás Fékbetétkészítő!
Nagy munka volt ezt létrehozni és így megint férezhető volt, hogy mennyire kellene Kecskemétnek egy állandó történeti (ipartörténettel együtt) kiállítás valahol!










Nekem a legnagyobb meglepetés az egykori Katolikus bérház egyik homlokzati dísze volt.
A Kandó iskola, mint szakképző iskola is képviselve volt a tárlaton.









2017. június 25., vasárnap

Június negyedik hete

Elég zsúfolt és megterhelő volt ez a hét. minden napra volt kulturális program, de ez érettségi vizsgák miatt ezekre csak elvétve tudtam elmenni.
Már hétfőn is volt egy kiállításmegnyitó, mégpedig a Ráday Múzeumban, ahol a RE-formáció / RE-konstrukció című tárlaton liturgikus tárgyakat mutattak be, olyanokat, amelyeket a keresztelés, esketés vagy éppen a temetés során használtak. Itt mutatták be azt a keresztelő tálat is, amit Ötvös Nagy Ferenc alkotott újra Fogarasy Zsuzsa ötletére és Lakatos Pál segítségével.






















A keddi és a szerdai megnyitókat kénytelen voltam kihagyni az sikolai elfoglaltságaim miatt. Kedden a Ráday Múzeumban egy Lutherről készült animációs film bemutatóját is kihagytam, szerdán pedig a KAFF keretében a Hírös Agórában nyílt két kiállítást, Homolya Gáborét és Gyulai Líviuszét, de ezeket szombaton megnéztem.
Hadd dicskedjek el vele, hogy két végzős diákomtól is kaptam személyes ajándékot és köszönetet, amelyek nagyon-nagyon jólestek!
Csütörtökre nagyon sok mindent összeszerveztem, de el tudtam menni a délutáni kiállításmegnyitóra, Ulrich Gábor Szertás című kiállítására a Kápolna Galériába. Wahorn András szaxofonozott és Szemadám György nyitotta meg. Nagyon ütős erős kiállítás, bár egy kicsit zsúfolt volt a kis kiállítóteremben. Gábor nem ad címeket a műveinek, csak betűkből és számokból álló kódokat, de az alkotások címek nélkül is erős érzelmeket váltanak ki a szemlélőből.














Pénteken a Kecskeméti Városszépítő Egyesület szervezésében Bugacra kirándultunk, ahol a monostori ásatásnál Rosta Szabolcs avatott be bennünket az ásatás történetébe és eredményeiben. Ott helyben volt nála néhány frissen talált tárgy, amit meg is foghattunk.
















Az ásatási területet elhagyva, egy már nem működő csárdában vetétésen mutatta be Szabolcs és Bugac polgármestere, hogy milyen terveik vannak. Igazán nagyszerűen, csak drukkolni tudok nekik, hogy mindez megvalósuljon.
A szakmai program után egy kis kihagyhatatlan kocsikázás, lovasbemutató következett, majd ebéd.


 



























Most eszembe jutott , hogy régebbi bugaci látogatásaim után készítettem néhány szuvenír jellegű rézkarcot.













A kirándulás után, mikor hazaértünk és a színház előtt megállt a busz, én átnyargaltam a Tudomány és Művészetek Házába, ahol Jászberényi Matild kiállítása nyílt. Kis késéssel, de odaértem, még Gyergyádesz Laci tartotta a megnyitóbeszédét. Tényleg nagyon klassz anyag, sok év termése, tele aktuális gondoloatokkal, mondanivalóval. Tetszett!

























Közben a teret is fel mértem, mert augusztusban nekem is itt nyílna kiállításom, de még nem tudom mit fogok kitenni. A falak elég szörnyűek ezzel a sötétbarna faborítással, legalább is kevés kiállításnak jó ez a háttér.
Szombaton végre nem kellett sehová sem mennem napközben, de este volt a Múzéj, azaz a Múzeumok Éjszakája. Mivel egyre jobban írtózom a tömegtől, oda, ahová egyébként is járok és láttam a kiállítást, biztos nem fogok most a tömegben elmenni. De a Hírös Agórában volt két kiállítás, ami a héten nyílt a KAFF alatt, azokat megnéztem. Homolya Gábor kiállítása nagyon tetszett, jó volt a humora, érdekesek voltak az összeállított tárgyak.














Az emeleten Gyulai Líviusz kiállítása volt, akinek volt már egyszer (2007-ben) a KAFF alatt, de most a 4. emeleti nagy kiállítóteremben egy hatalmas, éltemű kiállítás volt. Ennyi munkát nem láttam még tőle. Jó volt a sok-sok irodalmi és művészettörténeti utalást látni.














Később átmentünk a Kápolna Galériába, itt 8 órakor kezdődött Wahorn András tárlatvezetése Ulrich Gábor kiállításán, majd 9-től a Resti Kornél 3 tagja zenélt.












Innen a Szigmába mentünk, ahol pár perc után lekacsolták a villanyt, így csak a Titok szobát tudták megnézni a lányok. Én már láttam kétszer a kiállítást, de most alaposabban megnéztem A. Fehér Vera füzetecskéjét.












Utána még sétáltunk egyet, minden sarkon más zene volt, de éjfél után nemsokkal hazaindultunk.
Közben arról is beszélgettünk, hogy mikor is voltunk előszőr itt Kecskeméten Múzeumok Éjszakáján? A mi emlékezetünkben 2006 él, mint az első ilyen rendezvény.