2016. augusztus 9., kedd

Szekszárd és környéke

A férjemmel 6 napra indultunk el egy kis közös nyaralásra. Három éjszakára Szekszárdon volt szállásunk, kettőre meg Móron (lásd majd a következő bejegyzést).
Pénteken ebéd után indultunk, de útközben megnéztük még néhány dolgot.
A dunaföldvári vár volt az első állomásunk, amit alaposan megnéztünk, aztán kifelé a városból fagyiztunk egyet a város legjobb cukrászdájában.

















Aztán még  útba esett Tolna, bár igazából nem volt sok látnivaló, de amit lehetett megnéztük. Egy Nepomuki Szent János szobrot, egy Szentháromság szobrot, a főteret és a Kálváriát.






















Szekszárdra 3/4 6 körül értünk, ahol vacsora várt bennünket, de utána már nem volt kedvünk lemenni a városba, mert a tulajjal olyan jót elbeszélgettünk.
Szombatra virradóra vihar volt, így lehűlt egy kicsit a levegő és az eső is szemerkélt még mikor reggel útnak indultunk.










Először Bonyhádra mentünk, de a baleset történt a 6-os úton, ezért kerülővel tudtunk csak odaérni. Itt a városi múzeumot néztük meg, ami főként helytörténeti gyűjteményt jelentett. Sütizés után elsétáltunk még a régi zsinagógához, ahol egy Holokauszt emlékművet is találtunk.


















Szászvár érintésével mentünk tovább. A várat már szépen felújították, de még nem látogatható.











Innen Bikalra mentünk az élményparkba, ahol egész késődélutánig eltöltöttük az időt. Itt lovagi torna és hóhér bemutatót láttunk.





















Hazafelé Kárászra tettünk egy kitérőt, mert én szerettem volna látni azt a helyet, hogy 34-35 éve megfordultam alkotótáborban.










Vasárnap Szekszárdon maradtunk. Először gyalog elsétáltunk a Remete templomig és forrásig, majd vissza a Babits Emlékházba, meg a Mészöly Miklós emlékszobához. Ezután a Régi Megyeháza épületében lévő gyűjteményeket tekintettük meg. Egy nagyon szép római szarkofágot láttunk itt, amiről kiderült, hogy csak másolat, az eredeti a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban van.



























A központban megebédeltünk aztán megint múzeum és nézelődés.










Kocsival felmentünk a Bati-kilátóhoz, de ez egy kis csalódás volt, mert magára a városra innen nem lehetett rálátni.












Megkerestük a másik kilátót a Kálvária dombon, innen a városra is ráláttunk.









Hétfő délelőtt még elmentünk Bátaszékre és Cikóra, hogy egy-egy középkori templomromot megnézzünk.













Aztán innen indultunk észak felé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése