Queen maraton

Úgy alakult, hogy szombaton egy Queen maratont tartottunk a férjemmel. Az Otthon moziban 16 órától egy régi Queen koncertfilmet (Queen: A Night in Bohemia, Live at Hammersmith Odeon 1975) adtak, 20 órától pedig az új életrajzi filmet, a Bohém Rapszódiát. Előző nap foglaltam rá helyet a neten, és már nem is tudtunk egymás mellé ülni az esti vetítésen.
A két film egyébként jó volt, teljesen lekötött, bár az 1975-ös koncertnék én még nagyon azt éreztem, hogy egyáltalán nem profik még az együttes tagjai, kicsit esetlenek, suták voltak. Bár Mercury angyalszárnyakra emlékeztető díszítésű fehér fellépő ruhája igazán profi volt.

A vetítéseken sok ismerőssel összefutottunk, sok régi arcot érdekelt a Queen. Sok kellemes emlék eszembe jutott közben, bár valóban voltak csúsztatások (időbeli) a filmben. Majdnem negyed 11 volt, mire véget ért az esti film és nem aludtam bele, sőt az órámat se nézegettem!

Én kb. 1976-ban találkoztam a Queen zenéjével és abban, hogy a kedvencemmé váltak, biztos, olyan egyébként teljesen jelentéktelennek tű dolgok is szerepet játszottak, hogy Freddie Mercury grafikusnak tanult és a szűz jegyében született, akárcsak én. 1986-ban, 23 évesen vettem részt azon a Queen koncerten, amit az akkori Népstadionban adtak. Akkor már nem voltam éppen tini lány és tudom, hogy arra gondoltam, hogy ha ez a koncert pár évvel azelőtt jött volna az életembe, akkor biztos már előtte 3 napja nap aludtam volna az izgalomtól. A lelátón ültem és minden dalt kívülről fújtam, együtt énekeltem a zenekarral. Ezt látva, hallva az alattam lévő sorban ülők feladták a távcsövüket, hogy egy kicsit élvezkedjek a látványban is, mert akkoriban nem voltak még LED-falak, hatalmas kivetítők és bizony, a színpadtól messzebb ülők, nem sok mindent láttak. Itt a nyáron megtalált jegyem!
Aztán mikor Angliában voltam 2 hetet elmentem Londonban a We were rock musicalt megnézni. Erről akkori blogbejegyzésemben írtam is: https://artbrigad2.blogspot.com/2011/08/cambridge-3-nap.html
Szóval, most újra kedvem lett Queent hallgatni, mert az utóbbi időben elég keveset hallgattam őket.

Géptelenség

Mint írtam, a monitorom meghibásodása miatt a férjem gépen dolgozom, ezért ritkultak meg a bejegyzéseim. Eredetileg szerettem volna, ha karácsonyra megérkezik az új számítógépem (akkor még nem tudtam, hogy a monitorom tönkre fog menni), de csak most a hétvégén jött meg. Most ezt a számomra új gépet újra kell telepíteni majd és akkor végre tudok majd grafikai programokkal is dolgozni, amit a régi gépem már nem bírt. Ahhoz viszont, hogy tényleg tudjak vele dolgozni, ezen kívül még egy használható monitort is be kell szereznem. Ahogy itthon alakulnak a dolgok ez még legalább 2 hét.
Az elmúlt két hét nemcsak géptelen, hanem kiállítástalan is volt. Nem jártam kiállításmegnyitón, bár volt a városban. Viszont kétszer is jártam moziban, egy barátnős szombat estén a Swing című magyar filmet néztük meg, amelyen jól lehetett szórakozni. Egy másik szombat este pedig Péterrel néztem meg a 20000 nap a Földön című filmet, amely Nick Cave-ről szól. Én annyira nem rajongtam érte, mint Péter, ezért is hívtam el őt erre a filmre, amely szimpatikusabbá tette számomra, mint előtte volt. 1994-ben Péter vitt el engem a koncertjére, ami Budapesten a PECSÁ-ban (Petőfi Csarnok) volt. Sajnos erről nincs fotóm, csak arról a kiállításról, amelyet ugyanazon a napon néztünk meg a Budapest Történeti Múzeumban. Az a kiállítás pedig Hundertwasser megvalósult épülteinek makettjeit mutatta be. Akkor még élt Hundertwasser, aki ellátogatott a kiállításra és akkor úgy nézett ki, hogy talán lesz Budapesten is épülete, de ez aztán mégse valósult meg, pedig micsoda turistacsalogató látnivaló lenne!

Szombat délután én is nekiálltam egy grafikának, miután tudatosodott bennem, hogy a következő héten lesz a beadása a VII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálénak. Raffaello Eszterházy Madonnájából indultam ki, és egy plexikarcot készítettem, amit hétfő délután sikerült lenyomtatnom. Egy kicsit viszont elbizonytalanodtam, nem értem teljesen a magaménak. Ugyan a kiírásnak megfelel, de nem olyan "mészáros mariannás". Most még nem mellékelem a fotót róla, majd csak akkor ha eldöntöttem, hogy mi lesz vele, azaz beadom, avagy sem a biennáléra.