Ezen a héten már jobban voltam, mint az előző héten, de még mindig gyengének éreztem magam, még folyt az orrom, krákogtam. Muszáj volt már javulnom, mert a héten két kirándulás is be volt tervezve a diákjaimmal.Kedden az osztályommal kirándultunk, az úticél Ozora és Somogyvámos volt. Sajnos, a 28 fős osztályból csak 19 gyerek jött, plusz 5 másik, tehát volt 24 diák és mi ketten, egy kollégával. Fél 10-e Ozorára értünk, még volt egy kis idő a vár nyitásáig. A vezetés kb. 1 órás volt, utána ittam egy limonádét, amit az udvar árnyékos részén ittam meg. A pincébe nem lehetett lemenni, mert csőtörés volt éppen.
Fél 12-kor indultunk tovább és kb. 2 óra múlva megérkeztünk a Krisna-völgybe. Itt az egyik kísérő jegyét kifizettették velünk, és a másik kísérő kóstolását is. Ezután besétáltunk a templomig, amibe rendesen elfáradtak a gyerekek. A vízülepítő nagyon tetszett nekik. Kicsit várni kellett a vezetőre, aki elég szenvedélyesen, de néha elég zagyván adta elő a krisnások filozófiáját.
Utána bementünk a templomba, itt lehetett kívánni.
Aztán jött a beöltözés lehetősége, de erre csak egy pár lány és a tanár úrral együtt 4 fiú vállalkozott.
A kóstolás finom volt, bár volt pár fanyalgó ember.
Innentől szabadon sétálhattak a völgyben. Voltak, akik egyből kirohantak és rágyújtottak, de voltak, akik elmentek megnézni a tehenészetet. Én kiültem festeni.
Fél 6-ra után indultunk haza, és miután a diákok leszavazták, hogy megálljunk Dunaföldváron egy fagyira, már 3/4 9-re haza is értünk Kecskemétre. Egész jó bírtam ezt a napot, és tetszett a diákoknak is a kirándulás. Remélem, jövőre többen akarnak majd jönni a kirándulásra és elhiszik, hogy úgy is jól érezhetik magukat, ha van valami "kultúrprogram" és nemcsak szabadidőből áll egy kirándulás.
Szerdán a töri érettségin felügyeltem, de csütörtökön ismét kirándultam.
Az idei Operakalandban egy balettelőadás szerepelt, délutánra pedig a Ludwig Múzeumot beszéltem le. Iszonyú nehezen jött össze a csapat, a 20 fő helyett csak 10 diák volt. A szervezést megnehezítette a sok szünet, a betegségem. Többen is voltak, akik jelentkeztek, de a végén egyetlen szóval sem mondák le, de nem is fizettek. Egyre nehezebben viselem ezeket a felelőtlen jelentkezéseket és visszamondásokat, illetve "vissza nem mondásokat".
Fél 8-kor találkoztunk az állomáson, ahol még aránylag pontosan érkezett a vonat, de aztán 25 percet késett, mire a Nyugatiba értünk. Útközben kijavítottam az osztályom röpdolgozatait. A Nyugati téren adtunk egy kis szabadidőt nekik, aztán a villamossal elmentünk a Blaháig, onnan az Erkel Színházig. Most kevesebben voltunk a színházban, mi az emeletem ültünk középen. Az előadás 3 részből állt, az első felvonás Ravel Bolorójára készült és modern volt, a szünet után Mozart zenéjére táncoltak, a második rész klasszikus volt, az utolsó pedig vicces (előadás fotók nem sajátok, a netről valók).
Egy órára vége lett az előadásnak, metróval és villamossal mentünk a Ludwigba, még fél 2 előtt odaértünk.
Adtam egy kis szabadidőt a gyerekeknek, mi elintéztük a jegyeket. Vittem a festő eszközeimet, hogy majd festek addig, míg Laci tartja a foglalkozást, de a két időszaki kiállítás (Türk Péter, Ukrán kortárs művészet) megtekintésével elment az idő, már nem tudtam belekezdeni a festésbe.
A foglalkozás után villamossal visszamentünk a Nyugatiba, ahol éppen benn állt az Orient Express.
Most sokkal korábban hazaértünk, mint szoktunk, már negyed 7-kor Kecskeméten voltunk.
Pénteken a német érettségin felügyeltem és volt egy órám is.
A vasárnap reggeli bevásárlás után szedtem egy csokor pipacsot, amit ebéd után lefestettem, majd lepréseltem, hogy majd egy-egy nyomtatáshoz fel tudjam használni. 
