Budapesti múzeumosdi

Kétnapos barátnős múzeumosdink első napján Budapesten nézelődtünk. Nem a legjobb napot fogtuk ki, bár ki tudja? Egy nagy felhőszakadást mi épp a Magyar Nemzeti Galériában vészeltünk át.
Szóval, délelőtt Magyar Nemzeti Galéria volt a program, elsőkét a Modigliani kiállítás. Ezen nem lehetett fotózni, így saját képeim nincsenek. Elég átfogó tárlat volt, amely az ábrákkal, feliratokkal szépen bemutatta az École de Paris alkotójának alakját, munkásságát és az egész korszakot.

Közben eszembe jutott, hogy milyen jó lett volna, ha a kurátorok ismerték volna Farkas Antal Jama Modigliani parafrázisait és azt is most itt láthatná a nagyközönség! Ezeket a képeket 2012-ben készítettem a Magyar Fotográfia Múzeumban Jama emlékkiállításán.

Ezek után a büfében megpihentünk, majd a Perspektívák - Művészet és Etnográfia című kiállítással folytattuk. Itt a különböző törzsi maszkok mellett Vajda Lajos és Kassák Lajos munkái is szerepeltek.

A Várból a IX. kerületbe mentünk, a Gát u. 3. szám alá, ahol József Attila Emlékhelyet alakítottak ki és díjat is kapott nemrégiben. Kicsi, de érdekes kiállítás volt, főleg persze az irodalom iránt érdeklődők számára.

Az utolsó helyszínünk a VII. kerületi Nefelejcs utca 26. volt, ahol a Róth Miksa Múzeum működik. A szecesszió üvegművészének egykori lakásában megmaradtak az ő saját bútorai, ezt az emeleten lehet megtekinteni, de mellett sok munkája, üvegablakok, mozaikok is ki vannak állítva. Az egykori műhelynek csak az udvar túlsó végében láthatók a falai, berendezése nem.

Egy kellemes vacsorával is megjutalmaztuk magunkat a Halkakas nevű helyen.

Farkas Antal Jama temetése

Délelőtt volt Farkas Antal Jama temetése a kecskeméti Köztemetőben. Éppen csak odaértem 11 órára, nagyon sokan összegyűltek a ravatalozónál. Messziről is jól lehetett látni azt az óriás széket, amelyet egy régebbi KAFF-ra készített Jama, az volt felvirágozva. Szeverényi Tamás Gyula beszédének csak a végét hallatta, de utána Orosz István beszéde igazán találó volt. Jó lenne szó szerint idézni, de ez most nem megy. Valami olyasmit mondott, hogy Jama csak átült egy másik asztalhoz, ahol Cézanne, Van Gogh, Matisse, Modigliani, Magritte már rendeli is neki a következő sört, és mi csak remélhetjük, hogy ebben az égi csehóban jut nekünk is egy asztal majd. Aztán elvonultunk az urnás temetés színhelyére, ahol Jama egyik főiskola társa (sajnos, nem tudom a nevét) mondott egy újabb beszédet, ez is olyan jamás volt. Felelevenített néhány közös emléket, aztán valahogy úgy fejezte be, hogy tudtuk, hogy különböző vizsgálatokra kell mennie, de nem tudtuk, hogy ennyire beteg, mert minid elütötte egy poénnal ezt is, például a gyomortükrözés kapcsán azt mondta: "Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, van-e polip valahol?"
És a fejfán csak ennyi áll: Jama.
Isten veled Jama!