Caminós sorozat - 2. hét

Folytatom a 2013-as spanyolországi Szent Jakab zarándokutam élményeit feldolgozó rézkarcok bemutatását a 2. héttel.
6. nap - Elhagyatva - Navarrete  (Logroño - Ventosa: 20,1 km)
Az út során sok szépen felújított régi házat láttam, de sok olyat is, amelyek még várták csak a felújítást. Leszakadt födémek, omladozó falak. Navarrete központját elhagyva láttam meg ezt a rácsos ablakú romos házat, amelyről szinte rögtön tudtam, hogy muszáj lesz feldolgoznom.

7. nap - Nájerai kerengő  - Nájera (Ventosa - Azofra: 16,4 km)
A Nájerai kolostor legszebb része az a kerengő, amelyet csipkésen faragott kőrácsok díszítenek. A rácsos szerkezeten átszüremlő fény fogott meg, ebből készült a 7. napi grafika. 













8. nap - Súlytalanul - Santo Domingo de la Calzada (Azofra - Grañon: 22,00 km)
Santo Domingo de la Calzadában a székesegyházban egy modern fém kereszt van belógatva az apszis előtt. Úgy tűnik, mintha lebegne. A székesegyház megtekintése után a postán kb. két kg súlyú feleslegesnek ítélt dologtól váltam meg, feladtam "postán maradónak" Santiagóba. Innentől, hogy a hátizsákom már nem 12 kg volt, csak 10, sokkal könnyebben tudtam gyalogolni, szinte súlytalannak éreztem magam.

9. nap - Megint egyedül - Viloria de Rioja (Grañon - Villambistia: 22,9 km)
Két közös gyaloglásos nap után Esther magamra hagyott, azt mondta, jobb lesz nekem is, ha a magam tempójában tudok menni. Akkor nagyon rosszul esett ez, de igaza volt. Viloria de Rioja temetőjében láttam ezt a vaskeresztet, amelyet feldogoztam a rézkarcban, ezt a címet pedig az előbb leírtak miatt kapta a kép.

10. nap - Kékestető magasságában - San Juan de Ortega (Villambistia - Atapuerca: 24,1 km)
Villafranca-Montes de Ocából egy 13 km-es nehéz és számomra unalmas szakasz vezet San Juan de Ortegában, amelynek tengerszint feletti magassága 1013 m, azaz a magyarországi Kékestetővel van egy magasságban. A grafikán az egykori kolostortemplom egyik gyertyatartóját jelenítettem meg.















11. nap - Romokban - Villalval (Atapuerca - Burgos: 21,6 km)
Atapuercát elhagyva, egy magaslatról ereszkedtem, mikor a település szélén megláttam ezt a romos templomtornyot a hajnali fényben. Erről is tudtam rögtön, hogy grafika lesz belőle.

12. nap - Padok zarándokoknak - Tardajos (Burgos - Hornillos del Camino: 21,1 km)
A 12. napra nehezen találtam ki, hogy melyik motívumot dolgozzam fel. Végül azokat a padokat dolgoztam fel, amelyekből sokat lehet látni az útközben és kifejezetten a zarándokoknak állítottak fel különböző egyletek, hogy azok meg tudjanak pihenni az út mentén. 

Caminós sorozat - 1. hét

2010. februárja körül határoztam el, hogy 2013. nyarán elmegyek a spanyolországi Szent Jakab zarándokútra, a CAMINÓra. Volt időm felkészülni rá, testileg, lelkileg, anyagilag. Előtte nem igazán voltam hátizsákos turista, nem a természetben túráztam, hanem inkább a városokban, templomban, múzeumokban, kiállítótermekben. De kitartó voltam és vagyok, bíztam benne, hogy végig tudom majd járni az utat és sok-sok élményben lesz részem. Utazási élményeimből általában készültek grafikák vagy festmények.

Nagyon vártam, hogy a román és gótikus kori emlékekben igen gazdag Észak-Spanyolországban láthassam ezeket a templomokat, kolostorokat. Sok fotót készítettem, majd idehaza ezekből válogattam a rézkarcokhoz. Először montázs jellegű grafikákban gondolkoztam, de végül a minden napra egy rézkarc megoldás mellett döntöttem. Az ötletet "loptam" László Dániel festőművésztől, aki 2009-ben járta végig a caminót, majd egy negyven darabos festménysorozatot készített az élményeiből.

Az én gyaloglásom Pamplonából indult Santiago de Composteláig, 37 napon át tettem meg a 720 km-t. A rézkarc-sorozat 42 darabos lett, azaz éppen hat hetet ölel át, hiszen a gyaloglás előtt és után volt 2-3 olyan napom, mikor nem gyalogoltam, hanem csak simán turistáskodtam.
Hazaérve októbertől hétvégenként, illetve az iskolai szünetekben dolgoztam a rézkarcokon és végül valahogy májusra készültem el az összessel, amelyekből 2014. nyarán a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Kápolna Galériájában volt egy kiállítás, majd ősztől a Bolyai János Gimnáziumban volt látható a sorozat.
Az volt a célom, hogy a sorozat ne legyen egysíkú, lehetőleg mutassa be azt a sokféle élményt, amely a zarándokot éri útközben egyrészt vizuálisan, másrészt lelkileg. Mivel engem elsősorban az építészet, a tetők, lépcsők izgatnak, nem lehet csodálkozni, hogy van a 42 rézkarc között több ilyen téma is, de ott vannak a jellegzetes caminós motívumok is, mint pl. kilométerkő, sárga nyíl, hátizsák, emeletes ágy stb.
Most itt heti bontásban fogom bemutatni a sorozat darabjait.
-1. nap - Gehry ívei - Bilbao
Ehhez a naphoz a bilbaói Guggenheim Múzeum jellegzetes Frank Gehry által tervezett fantasztikus épületét választottam. Nagy élmény volt látni nemcsak kívülről, hanem belülről is.




0. nap – Bikák útja - Pamplona
Pamplonába busszal érkeztem a San Fermin hét előtt 4 nappal. Már álltak a kordonok, amelyek között a bikák és a futtatóik futnak végig egy héten keresztül minden reggel. Végig sétáltam én is ezen az úton és ennek egy részletét jelenítettem meg a rézkarcon.












1. nap – Előre - Alto del Pedrón (Pamplona – Obanos: 21.4 km)
Az első gyaloglásos napom egyik nagy élménye az a zarándok emlékmű volt, amely az Alto del Pedrón tetején áll 1996 óta és annak a hatrészes dokumentum filmnek a főcímében mindig feltűnt, amelyet látva elhatároztam magam.





2. nap – Megérte várni - Puente la Reina (Obanos – Lorca: 15,5 km) A második napomon mentem keresztül Puenta la Rinenán, ahol 1-2 órát kellett várnom ahhoz, hogy a két középkori templom kinyisson és belülről is láthassam őket. Az Iglésia de Santiago kapuzatának faragványai teljesen lenyűgöztek.










3. nap – Találkozás az árnyékommal - Valahol Estella előtt (Lorca – Villamayor de Monthardin: 18,7 km)
Jellegzetes kép, minden zarándok fotó között van valami hasonló. Reggel, ahogy felkel a nap végig hátulról süt és egy hosszú elnyújtott árnyékot lát folyamatosan az ember, ahogy nyugat felé gyalogol.








4. nap – Nemesi pepita - Torres del Pío (Villamayor de Monthardin Torres del Pío: 20,3 km)
A negyedik napon egy gyönyörű lépcsőházzal rendelkező egykori nemesi házból átalakított albergue-ben szálltam meg, és ez a fekete-fehér padlólapokkal burkolt lépcsőház szerepel az aznapi grafikán.

5. nap – Vasárnap délután Logroñoban - Logroño (Torres del Pío – Logroño: 20,5 km)
Az ötödik napon értem el Logroño városát, ahol több középkori templom is van. Mikor a szieszta után kinyitottak sorra jártam őket. Amikor megláttam az Iglésia Santa María del Palacióban, hogy a délutáni nap milyen gyönyörűen világítja meg a padok tetejét, egyből tudtam, hogy ebből grafikát kell készítenem majd. Mikor a címet adtam a rézkarcnak eszembe jutott Gulácsy Lajos Vasárnap délután Comóban című festménye.












m