Június harmadik hete

Ez az utolsó tanítási hét, két osztályt, akikkel még volt órám, elvittem a Cifrapalota, még márciusban nyílt, Kincses Kecskemét című kiállítására. Nagyon jó, hogy ilyen rugalmasan a hivatalos nyitvatartáson kívül is fogadtak bennünket. Bencsik Orsi tartotta a múzeumpedagógia foglalkozást, amiben egy darabjaira tört cserepet kellett "restaurálniuk" a diákoknak. Szerintem érdekes volt, bár egy páran már el is határozták, hogy restaurátorok bizosan nem lesznek, mert túl "pepecselős" munka.

Kedd délután a Városháza dísztemébe hívtak, ahol az ebben a tanévben sikeres eredményeket elért diákoknak tartottak egy fogadást. Az egyik diákunk az előszőr megrendezésre került országos ágazati vársenyen 3. helyezést ért el, ezért hívtak engem és a gyakorlati tárgyat tanító kollégát is erre az eseményre. A diákok komoly elismerést kaptak a várostól, oklevelet és pénzjutalmat is. A feltanároknak csak a névét olvsaták fel. A kollégámmal végignéztük a fogadóterem falán lévő festményeket, amelyek között több Bozsó János kép is volt.
Szerdán egy másik kiállításra is elvittem egy kisebb csoportot, mégpedig a szobrászos csoporttal a Szigmás kiállításra látogattunk el, azaz az I. (J)összművészeti Együttlét című kiállításra. Ez végre tetszett nekik. Én megnéztem a Titok szobát, ami olyan titkosra sikerült, hogy a múlt heti megnyitón meg se találtam, pedig itt voltak Pongrácz Márti és Kun-Sebők Kata munkái. Felfigyeltem A. Fehér Vera füzetére is, ami a múltkor nem tűnt fel. Már régóta érlelődik bennem a gondolat, hogy blogolás helyett, inkább egy rajzos naplót kellene vezetnem, de még nem szántam rá magam.