Beregi gyalogtúra

A caminó óta bennem van, hogy nyáron legalább pár napot gyalogoljak. Tavaly a magyar caminón gyalogoltunk 5 napig, idén egy 3 napos beregi túrát terveztünk egy barátnőmmel. Ő állította össze az útvonalat, az én kérésem csak az volt, hogy legyen benne valami középkori látnivaló, pl. egy középkori templom is. Mikor Csaroda szóba került, lecsaptam rá, mert már régóta tanítom, de még nem jártam ott.
Kedden reggel Péter kivitt az állomásra, a vonaton találkoztam Zitával, Cegléden átszálltunk a Nyíregyházára tartó IC-re, de helyjegyet nem kaptunk, így a földön ültünk 1.050 Ft-ért (ennyit fizettünk a kalauznak).
Innen még tovább mentünk vonattal Vásárosnaményba, ahol egy rövid séta után buszra ültünk és elmentünk Olcsvára és igazából innen indult a gyalogtúránk. Visszamenetünk Naményba, majd egy kis pihenő (kaja és sör) után továbbindultunk Jándra a szállásunkra. Mikor beértünk Jándra, azt mondták messze van még a szállásunk ezért csak mentünk- és mentünk, de találtunk egy kocsmát és ittunk is. Majd továbbindultunk, már kimentünk a település széléig, mikor kiderült, hogy már rég eljöttünk előtte, a kocsma előtt volt az az utca, ahol le kellett volna fordulnunk.

A második napon, azaz szerdán csak kis hátiszákkal vágtunk neki a túrának. Jándról busszal Tarpára mentünk, ahol először megnéztük református templomot, majd a száraz malmot. Itt egy kis vezetést is kaptunk.

Elmentünk egy másik középkori templomhoz is, de az zárva volt. Innen busz csak jó soká indult volna, ezért megpihentünk egy kiskocsmában, aztán stoppoltunk Beregsurányig, ahol szintén szétnéztünk és elindultunk Csaroda felé a főút mellett. Ez elég tikkasztó és uncsi volt. Mikor beértünk Csarodára rögtön megpihentünk, majd erőt gyűjtve a templomhoz.
Nagyon szépen rendbe hozták ezt az Árpád-kori templomot. Itt egy jégkrémmel ajándékoztuk meg magunkat, majd Tákos felé indultunk a főúton szintén, de az legalább nem volt olyan messze.






















A tákosi templomnál várni kellett egy kicsit a nénire, akinél a kulcs volt, de jött és lelkesen magyarázott. Nagyon szépek voltak valóban a festett kazettái a templomnak.

Azt mondták innen van egy rövidebb földút a töltésen keresztül, mint a betonút, de nem találtuk meg, így visszamentünk a főútra.

Itt 10 percet adtunk magunknak, hogy felvegyenek stoppal, mert egy újabb főutas gyalogláshoz nem sok kedvünk volt. A 9. percben fel is vettek és igencsak csodálkoztak, hogy miért jó nekünk gyalogolni. A híd előtti körforgalomig mentünk autóval, majd innen gyalogoltunk ismét a szállásig. Itt lepakoltunk és letisztálkodtunk, majd meglátogattuk újra a tegnapi kocsmát.

A harmadik nap hajnalban nagy vihar volt, de mi egy rövidített szakasznak nekivágtunk. Busszal elmentünk először Vásárosnaményba, onnan Kisvarsányba és gyalog indultunk vissza. Itt egy szecesszió idején felújított és kibővített eredetileg középkori templomot azért megnéztünk, majd elindultunk visszafelé, azaz Vásárosnamény felé. Útközben viszont egy nagy zivatar elkapott bennünket, a temető felé vezető útnál bújtunk be egy vasúti felüljáró alá. Kb. 5 km-t mentünk, de többet nem akartunk kockáztatni. Így már 1/4 3-ra haza is értem Kecskemétre.