Augusztus 20-án egy nagy állami kitüntetést is kapott Pista bácsi, ez a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetése volt, de erre az összejövetelre szerintem, jobban fog emlékezni.
Négy órakor gyülekeztek a volt tanítványok, kollégák és egyéb hódolók az Újkollégium előtt. Én már egy órával előbb a másik helyszínre mentem, a Wesselényi utca közösségi térbe, vittem a képemet a rögtönzött kiállításra és ha már ott voltam, segítettem egy kicsit a terítésben és aztán a faültetéshez szükséges eszközök szállításában az Újkollégium előtti helyszínre.
Pista bácsi igazi művészpedagógus, aki példa lehet mindannyiunk számára. Nekem is Pista bácsi, pedig én nem voltam a tanítványa. Amikor elvégeztem a az általános iskola 7. osztályát és a szegedi Tömörkénybe szerettem volna továbbtanulni, Anyukám megkereste, hogy felkészítsen, de akkor ő azt mondta ez az idő kevés ehhez és nem fogadott. Viszont jóval később neki (is) köszönhettem, hogy a Bolyai János Gimnáziumba kerültem tanárként, mikor Bánszky Pali bácsi keresett maga helyett valakit.
Szóval nagy-nagy szeretettel közelített mindig és még most is a tanítványaihoz és ez kölcsönös, mert a diákjai is így gondolnak rá. Jelen volt olyan egykori diák, akit egyetlen évig heti 1 órában tanított, mégis nagy hatással volt rá.
Gyenes Peti összeállított egy könyvet a rögtönzött kiállítás képeiből és a Pista bácsinak szánt gondolatokból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése