Hírös Hét - Kézműves vásár - 2015.

Augusztus 13-án reggel 8 órakor a fiúk (Péter és Márk) segítségével nagyon profi módon kipakoltunk a főtéri sátorba. A hőség nem könnyítette meg a dolgomat az első 3 napban, de a meleg ellenére szép számban voltak érdeklődők és vásárlók. Aztán hűvös és esős napok következtek, amikor viszont alig voltak a téren.









Mivel fogyott néhány póló, másnap péntek reggel készítettem néhány újabbat. A hűtőmágnesek egyelőre nem voltak annyira kelendőek. Egy milánói pár az Állatkert sorozatból a Gödényt vette meg. Elég érdekes kecskeméti szuvenír! 
A pénteki nap nagyon szépre sikeredett, ekkor kelt el a legtöbb rézkarc. Már éppen pakoltam össze este, mikor egy Németországba készülő pár jött és 3 rézkarcot kerettel együtt megvásárolt. Kicsit dolgoznom kellett velük, mert be kellett a grafikákat szabnom a keretbe. Sok ismerős látogatott meg és többen vásároltak is közülük.
Szombat reggel rézkarc nyomtatással kezdtem a napot az előző napi forgalom miatt. Ez a nap volt a legszörnyűbb a hőség tekintetében, de bevételben még ez is szép volt. Látogatók szintén sokan voltak.













A vasárnap maga volt a katasztrófa. Már vártam az esőt, állandóan azt figyeltem, mikor kell összepakolni, de nem jött a hűs, és a vásárlók sem. Csak hűtőmágnesek, könyvjelzők és digitális nyomat fogyott egyetlen póló vagy eredeti rézkarc sem. Hamarabb hazajöttem, már 7 óra körül, pedig csak fél 10-kor kezdett esni.
Szinte ugyanez mondható el a hétfői napról, bár akkor az összesen 3 vásárlóból 2 vett rézkarcot. A két nap forga ért fel egy szerényebb nap forgalmával.
Kedden reggel a Városházán kezdtem. Ekkor volt az ”Alföldi kenyér, szőlő és bor” című konferencia, aminek kísérő rendezvénye lett volna az én kamarakiállításom is, de az én kiállításom elmaradt, amiért sok-sok bocsánatot és elnézést kért a szervező, de a polgármester asszony beszervezett egy másik kiállítást. Ezért fájdalomdíjként kaptam egy kis csomagot (bor, must és kenyér) és egy láda szőlőt. Ezen a napon rengeteget fáztam és áztam. Délután forralt bort ittam, ami életmentő volt. 
Szerdán beöltöztem, de most meg kiderült valamelyest és meleg volt a végén már. A végén ez lett a legjobb nap, sok-sok vásároló! Ez a csúcs idáig egy napra! Egy német pár 3 db rézkarcot vett az Állatkertes sorozatból (zebrák, orrszarvú, elefánt). Egy néni a Nagytemplom leköszönő plébánosának vett egy Főtéri kilátás grafikát kerettel.
Csütörtökön ismét nyomtattam reggel, mert a Főtéri kilátásból már nem volt egy kész darab sem. Az utolsó nap ismét egy esős és fázós nap volt, de egy keveset azért így is árultam. Az augusztus 20-i ünnepség idején én elkezdtem összepakolni, mert már nem bírtam tovább, fáradt és nyűgös voltam. Utólag persze úgy láttam, hogy lehet, hogy érdemes lett volna még nyitva tartani és megvárni az ünneplő tömeg elvonulását, de én megelégedtem az aznapi szerény bevétellel. Egy baseli pár 2 pólót és 2 rézkarcot vett, egy német pár két rézkarcot és egy angolul beszélő pár szintén kettőt. Elkelt mindkettő Főtéri kilátás, amit reggel nyomtattam!
Összességében elégedett vagyok a forgalommal, bár egyedül, váltás nélkül nagyon-nagyon fárasztó ez az árusítás. A sátor is megdolgoztatott, reggel legalább 3/4 - 1 óra volt egy-egy kipakolás, este legalább fél óra az összepakolás. Esőben beázott, a kipakolt digitális nyomatok tönkre is mentek. Állandóan pakolgattam, takargattam a képeket. Remélem, a többi grafika nem szívta meg magát túlzottan a párás levegőn. Bejöttek az új termékeink is, bár nem fogyott el minden póló és hűtőmágnes.

Az utolsó nap délutánján elmentem a Jakó Cukrászdába és vettem egy-egy szeletet az országi idei tortájából, amit aztán idehaza együtt megettünk. Én ezzel köszöntem meg a fiúknak a segítséget.