Téli szüneti termés

Karácsony szépen rendben eltelt, együtt voltunk, ettünk, ittunk, beszélgettünk és örültünk egymásnak meg az ajándékoknak. A családomtól a nyári túrámra szükséges eszközöket kapom: túrabakancs, hátizsák, hálózsák, útikönyv, stb. Valamennyire leküzdve a múltheti betegségemet, elkezdtem újra edzeni is és Karácsony második napján már karcolgatni is. Tegnap még 2 újabb rézkarc is születtek. Tegnap az egyik tanítványom is itt, hogy nálam készítse el azok a munkáit, amit majd az OKTV-re ad majd be. Miután elkészültek az ő lemezei, én még befejeztem a én két lemezem, és még le is nyomtattam este őket. Ma meg lenyomtattuk az ő 3 lemezét.
Két plexilemez karc készült. egy angyalos (jobban mondva három angyalos) és egy Kecskeméti kisbolygós (Kecskemét planéta). Folytattam a Falus Elek motívumai sorozatom, bár ez nem sikerült tökéletesen, valószínű nem volt jó az alapozás, és még egy kecskeméti témájú grafika készült: a Kecskeméti advent.

Még a temetős sorozatom is folytatni szeretném, de még nem állt össze a fejembe a kecskeméti régi Szentháromság temetőről készítendő rézkarc, pedig jó néhány fotót készítettem még a nyáron hozzá. Majd legközelebb!

Cambridge-i angyalok és temetők - újabb munkáim

Az őszi szünetben Petra is itthon volt egy kicsit és mindketten rézkarcoztunk. Született 5 újabb rézkarc. Petra két kisebb falusi feelinges munkát készített. Az egyik lemezét majdnem teljesen tönkretettem (ráégett a rezsón a festék), de végül nem olyan feltűnő a nyomtatásnál a hiba, olyan mintha a ház faláról éppen leválna a vakolat.
A Praktikerben találtam az esküvős grafikákhoz keretet, és tegnap már be is vittem a Malom Galériába őket.
Én most egy kicsit nagyobb méretre váltottam, 20×30 cm-esek. Kettő az angliai élményekből született, egy angyalos és egy temetős. És ezen kívül még egy temetős, a 301-es parcella kopjafáiról, így már öt részes lett a temetős sorozatom. Az egyik cambridge-i házon angyalok tartottál a kiálló részt, ezeket megtripláztam és az lett a címe, hogy Angyalból sosem elég. Cambridge-ben a Histon roadi temető előtt mentem el minden nap reggel és délután, egyszer be is mentem, és körbefotóztam ezt a helyes temetőt. Lehet, hogy a mindenszentek napja is az oka, hogy éppen ezek a rézkarcok születtek most meg.
Az angyalos képpel nem vagyok megelégedve, lehet, hogy még egyszer lealapozom és maratok rajta még. Ez, amit most mellékelek csak egy próbanyomat.
A 301-es parcella úgy sikerült, ahogy szerettem volna, azon már nem dolgozom többet, legfeljebb a színekkel variálok még, de a két temetős képet majd a legközelebbi bejegyzéssel fogom mellékelni.