Kadás diákokkal a Tendenciák című kiállításon

A kadás 11. D-vel csak szimpla óráim vannak, így őket eddig nem tudtam kiállításra elvinni, de most karácsonyhoz közeledve elkértem őket az előző óráról és elvittem őket a kulturális és Konferencia Központba a Tendenciák című KKK-s tárlatra. Rövid eligazítás után önállóan nézték meg az anyagot és kis csoportokban kellett egy-egy művet választaniuk, amely nagyon megfogta, vagy éppen nagyon taszította őket. Ahhoz képest, hogy sokan most voltak először kortárs kiállításon, egészen ügyesen fogalmazták meg a gondolataikat. Komolyan mondom ez is egyfajta kihívás, hogy olyanoknak tanítson az ember művészetet, illetve a művészet befogadását, akik azt hiszik, hogy nekik nincs erre szükségük. Mikor kijöttünk a teremből és visszasétáltunk az iskolába, páran megkérdezték, hogy mikor megyünk egy egy grafikai vagy fotó kiállításra majd? Kell ennél több?

Becsapott a Kecskeméti Kínáló

A Kecskeméti Kínáló szerint december 12-én 18 órakor kezdődött a Tendenciák 2013. című KKK-s kiállítás egyik kísérő programja. Mikor hétfőn az osztályom néhány érdeklődő diákjával megnéztem a tárlatot, vettem az programfüzetet az asztalról és még ajánlottam is a diákjaimnak, hogy jöjjenek el ezekre a kísérő programokra, bár egy kicsit későinek találtam a 18 órai kezdést. Előbb is mehettem volna, hiszen a dolgozatjavítást abbahagyhattam volna, ha tudtam volna, hogy 17 órakor kezdődik. Én 17.50-re értem a Kulturális és Konferencia Központba, ahol MAJORKA07 címmel Majoros Gyula és Andrássy Krisztián zenés performansza ment. Csodálkoztam, hogy már elkezdték! De még jobban elcsodálkoztam, mikor leültem és mondták a többiek, hogy Balanyi Karcsi már el is ment, mert ő volt először a CSEND-LÁTÁS-LÁTOMÁS című akcióval. Kicsit azért dühöngtem, hogy összesen 10 percet láttam csak ebből a programból, azért mert a Kecskeméti Kínáló rossz időpontot adott meg!
Csalódottan hazasétáltam.
De jó is volt csütörtökön, a végére értem két újabb rézkarcnak. Még az előző hétvégén kezdtem el egy újabb caminosat és egy téli hangulatút a kecskeméti belváros lámpáiról, de nem voltam velük megelégedve, ezért újra alapoztam és továbbmarattam a két lemezt. Így már jó lett. Megvan a 15. caminos rézkarc! Ez a második nap egyik élményét dolgozza fel, az Iglésia de Santiago kapuja Peunte-la Reinaban, ahol 1-1,5 órát vártam arra reggel, hogy kinyissanak a templomok.

Tendenciák - Kulturális és Konferencia Központ

Az elmúlt hét minden napjára esett egy-egy program, legalábbis így hittem. Kedden a Kandóban volt fogadó óra, itt lényegesen több szülő keresett fel, mint a múlt heti kadás fogadó órán.
Szerdán feleslegesen mentem el a Kodály Intézetbe egy kiállításmegnyitóra, mert egy héttel később lesz, elnéztem a dátumot!

Csütörtökön a Kulturális és Konferencia Központban nyílt meg a Kecskeméti Képzőművészek Közösségének 25 éves jubileumi tárlata Tendenciák címmel. Fent az emeleti kiállítóteremben kb. 65 művész munkáiból állt ez a válogatás. Jó, hogy most olyanok is jelen voltak, aki eddig ezekről a közös kiállításokról távol maradtak. Ez a közösség egy csöppet sem egységes, ezt eddig is tudtuk, de nem baj ez, jó ez a sokszínűség. Az kevésbé tetszett, hogy voltak, akik régi (jó pár évvel ezelőtti!) munkákat állítottak ki.

P. Szabó Ernő nyitotta meg a tárlatot és ő is hasonlókat mondott. Dicsérte az erős grafikai anyagot. Mák Kornéltól pedig Balanyi Károly a KKK vezetője egy díszoklevelet vehetett át a közösség nevében, amelyben a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata köszöntötte a KKK-t.










Én a Camino rézkarc-sorozatom eddig elkészült darabjaiból adtam be, ebből 6 kis rézkarc szerepel most itt.

Jó anyag, sok alkotó, sok érdeklődő, igazán ünnepi hangulat, de sokan nem értettük és hiányoltuk is, hogy ezen a jubileumi kiállításmegnyitón miért nem tudunk egyet koccintani egymással. Ekkora a szegénység? Biztos vagyok benne, hogy a 65 kiállító művész szívesen összedobott volna fejenként pár száz forintot ennek érdekében, ha szólt volna valaki.

Megjelent viszont egy katalógus, amely a kiállított munkákon kívül összefoglalta az elmúlt 5 év KKK-s eseményeit. Sajnos, én alig ismertem rá a saját munkámra, annyira rosszak voltak a színek. Összehasonlításként itt a beszkennelt változat a Romokban - Camino 11. című rézkarcomról.