Nyári termés 2.3 - javított változat

Mint írtam, nem voltam igazán elégedett a lépcsőházas és a perugiás sorozatommal, így újraalapoztam és marattam még egy kicsit rajta. A nyomtatásnál azonban kellemetlen meglepetésként még az első változatnál is fakóbb nyomat született. Nagyon elkeseredtem, nem tudtam, mi volt a baj, nem volt elég erős a sav, vagy nem jó maratási időket választottam stb. Nehezemre esett harmadszorra is lealapozni a lemezeket és továbbfolytatni a munkát, de megtettem. Igaz, közben pár nap eltelt, várakoztam és egy másik munkát (egy festmény megbízást) készítettem, mert annak a határideje közelgett, és ez feszélyezett egy kicsit. A festménnyel nagyjából kész lettem vasárnap estére, utána már csak egy kicsit részleteztem a háttéren, és hétfőn újra nekirugaszkodtam a rézkarcoknak. Jelentem kész vannak, most már elég kontrasztosak, sőt... A lépcsőházasban egy kicsit vissza kell majd csiszolnom. Mivel a papírom is elfogyott, a művészellőtóban a múltkor nem kaptam rézkarcpapírt, így a nyomtatás a rosszul sikerült 2. variáció hátuljára nyomtattam le. Egyszer majd biztos olyan értékes lesz így, hogy mindkét oldalán van nyomat, mint a félrenyomtatott bélyegek. Mutatóban most is legyen itt egy-egy darab a sorozatból, de aki az egészre kíváncsi nézze meg a honlapunkon (http://www.artbrigad.hu/meszaros-marianna/),vagy a facebookos oldalunkon (http://www.facebook.com/pages/ART-Brig%C3%A1d-Kecskem%C3%A9t/151293964930483).

Ja, és utólag rájöttem, mi volt a baj a második alapozásnál! Maga az alapozás, túlságosan ráégettem a gyantaport a lemezre, így az teljesen befedte és nem tudta a sav kimarni. Föntebb raktam a lámpát a munkafelület felett, és így másként láttam a megolvadó gyantaport, azaz sehogy se láttam, hogy éppen mikor olvad meg.

Nyári termés 2.

Az olaszországi kirándulás ösztönzőleg hatott ránk, én már másnap belekezdtem 6 rézkarcba, de csak tegnapra lettem készt az első próbanyomatokkal, Márk pedig egy márványdomborművet kezdett faragni egy oroszlán motívummal. A márvány lapot még Olaszországban amellett a temető mellett a szemétbe kidobva, építkezési sittként találtuk, ahol megálltunk a kedvemért, hogy temetőt fotózhassak.

Két háromrészes sorozatot készítettem, egyet Anyukámék leninvárosi lépcsőházáról és egyet a perugiai dóm jellegzetes márványburkolatáról. Egyikkel sem vagyok teljesen elégedett, a lépcsőházas képek nem elég kontrasztosak, azt hiszem, újra fogom alapozni és maratok még rajtuk. A perugiai talán jó, bár ez egyiket itt is tovább kell még maratnom. A perugiai sorozatot egy másik színben akarom majd lenyomtatni, most a próbanyomat barnával készült, de jobban illene a témához egy szürkés árnyalat, ezért is kellene, hogy ezek is kontrasztosabbak legyenek.