A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dolly Parton. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dolly Parton. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. augusztus 5., péntek

Cambridge 3. nap

A szerdai nap, azaz a 3. már egy kicsit sikeresebb volt.

A délelőtti tanárom, Trevor nagyon vicces fickó. Mindenféle képeket vág. Egyébként azzal foglalkoztunk, hogy az egyes igéknek milyen vonzatai vannak.

Alexis óráján utazási ajánlatot dolgoztunk fel Ausztráliáról, és azt a házi feladatot kaptuk, hogy készítsünk egy prezentációt a saját országunkról, hogy mit ajánlanánk a társainknak. Ezt persze én nem tudtam az esti programom miatt megcsinálni, de erről majd később.

Mariával a görög nővel és a lányával ebédeltem a suliban, ahol elég nagy zsivaj volt, és most a kaja sem volt olyan jó mint hétfőn.

Délután Iannal a counry zenéről volt szó és egy Dolly Parton számot hallgattunk, megkaptunk a szövegét úgy, hogy csomó szó ki volt hagyva, és ki kellett kiegészíteni hallás után. Utána még a dal jelentéséről, mélyebb mondanivalójáról volt szó, de én előbb elmentem, mert siettem a Police Station elé, mert onnan indult a busz Londonba, elvileg 15.45-kor. Én ott voltam már 15.30-kor, de busz csak 16.00-kor jött, és még egy csomó helyen megállt, mire végre London felé vette az irányt. Hat óra múlt valamivel mikor megérkeztünk a Dominion elé, itt játsszák a We will rock you musicalt, itt megkapunk a jegyeket (a sofőr intézet mindent, nem volt más kísérőnk), és volt még több mint egy óránk a 19.30-as kezdésig. Az én sulimból senki sem jött, így eléggé egyedül éreztem magam, de sebaj, mondtam és reméltem, hogy az előadás nagyon jó lesz. A kezdésig kerestem egy helyet, ahol meg tudtam inni egy italt, aztán 19.15-re visszamentem a színházhoz, ahol már többség bent volt, én meg alig találtam meg a helyem, mert az emeletem volt B41. Ez egy iszonyú nagy színház, többszöröse a kecskemétinek. A képen csak az emeleti rész van, a földszint még nagyobb. Szóval a technika, az előadás és persze a Queen muzsikája tökéletes és profi volt, de a történek elég bárgyú. Jó volt hallani újra Queen számokat, de azért egy koncert jobb. Eszembe jutott a 1986-os budapesti koncertjük (erről egyébként volt is egy kép azon a fotókiállításon, amelyet az előcsarnokban rendeztek), amit láthattam és nagyon tetszett, pedig elég hátul volt a helyem, akkor voltam 23 éves. Itt egy link, ahol belenézhettek és hallgathattok ebbe a musicalba. Nem volt szabad fotózni az előadás alatt és én be is tartottam ezt.

http://youtu.be/dtG0XKMqo3U

Késő éjjel érkeztünk vissza, mikor már nem jártak a buszok, így taxival jöttem haza, ami volt olcsó, de már nagyon fáradt volta és a busz is elég kényelmetlen volt. Alig tudtam bejönni, mert mindenáron ki akartam nyitni az alsó zárat is, vacakoltam vele egy ideig, míg rájöttem, hogy az nem is volt bezárva.