MROE közgyűlés

Szombaton Budapestre mentem a MROE éves rendes közgyűlésére, ahol az éves beszámolók után Jankovics Marcell "tartott előadást". Azért tettem időzőjelbe, mert Jankovics szerintem semmit sem készült erre az előadásra. Természetesen ő nagyon okos, művelt, de már nem először tapasztaltam, hogy meghívott előadóként és ő elkezd beszélni, de az nincs felépítve!
Emellett kiosztották MROE díjait, most egy új díjat is alapítottak fiatal kollégák jutalmazására, amelyet idén Mészáros Zsuzska és Póczos Valéria kapott. Az idei MROE-díjat Jankovics Marcellnek és Kugler Erikánakl ítélték oda. Kovács Ferenc pedig ALMA-díjat, azaz életműdíjat kapott.

A szendvicses szünet után különbusszal átvittek bennünket a Ludwig Múzeumba, de egy ekkora fős tanártársaság igen nehezen kezelhető, természetesen csúsztunk, pedig Hemrik Laci készült, várt minket, a Mentés másként kiállítást is megnéztük együtt az előadása után.

Pünkösdi hétvége

Egy hetes lemaradással számolok be a pünkösdi hosszú hétvégéről. Szombaton Anyukámat ünnepeltük egy kis meggyszedéssel kint az úrihegyi kertben. Péter, Márk, Apukám és én szedtük a meggyet már délelőtt, aztán anyukám meg tehette le azt a sokat, amit leszedtünk. Petra délelőtt dolgozott, de utána kikerékpározott.
Vasárnap az utolsó osztály témazáróját javítottam ki, illetve az utolsó házi feladatokat és lezártam mindenkit. Most csak összesen 7 osztályban 1 vagy 2 tantárgyi jegyet kellett beírnom a két iskolában. Este Márkkal felvonatoztunk Budapestre, mert másnap egy kirándulásra indultunk onnan, de ha reggel indultunk volna Kecskemétről, akkor nem értünk 7-re a Szent Imre Gimnázium elé.

A MROE (Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete) szervezett egy pünkösdi kirándulás, amelynek Garamszentbenedek, Párkány és Esztergom volta a célállomásai. Még is is korán kellett kelni, hogy Óbudáról időben odaérjünk az indulásra. Kicsit késve indultunk, mert Evelint kellett megvárnunk, de megérte, finom sajátkészítésű sütit hozott. Kb. fél 11-re értünk Garamszentbenedekre, ahol az apátsági templomot néztünk meg. Még nem jártam itt, pedig ezt a templomot díszítette hajdanán Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára és egy szépséges Úrkoporsó. Ma már mindkettő az esztergomi Keresztény Múzeumban gyűjteményében van. Azért ezek hiányában is impozáns ez a középkori templom. Kicsit sötéten lehetett csak látni azt a freskót, amely a Szent László legendát ábrázolja, de legalább láttunk, nem úgy, mint a Szent Vér ereklyét, amelyet Mátyás király ajándékozott a bencéseknek. Egy külön kápolnát építettek ennek, de csak pénteken látogatható. Meglepett, hogy Szlovákiában a pünkösd hétfő nem munkaszüneti nap.









Már majdnem dél volt, mikor továbbindultunk Párkányra, de útközben egy rövid időre megálltunk Bényben is. Párkányban egy középkori étteremben rendeltek számunkra ebédet a szervezők. Húsleves, sülthús pároltkáposztával és knédlivel, valamint süti volt a menü. Élvezet volt a nagy kerek asztalon (a közepe forgott) a terítés, a személyzet középkori öltözékben szolgált fel. A tartalmas ebéd mellett az a látvány volt számomra a legemlékezetesebb, amely a Duna partján tárult elénk a túloldalon fekvő Esztergomra. Ezt se láttam eddig még. Igazán impozáns. Az újjáépített Mária Valéria hídon tértünk vissza a mai Magyarországra, Esztergomba.

Először a Keresztény Múzeum gyűjteményében kaptunk egy tartalmas vezetést. Jó volt újra látni a már említett Kolozsvári Tamás Kálvária-oltár és a Garamszentbenedeki Úrkoporsó mellett M.S. mester passió képeit az egykori selmecbányai szárnyasoltárról. Az állandó kiállítás után az időszakit is megnéztük, amely a Történelmi és kortárs kárpitok Magyarországon címet viselte. Kissé elfáradtunk és elpilledtünk, hiszen igazi kánikula volt, pedig még egy program hátra volt. A Vármúzeumba, kizárólag a Várkápolna miatt mentünk még fel. Nagyon megérte, nagy élmény volt most a színes festésekkel együtt látni, de sajnos nem lehetett fotózni. Az mondták azért, mert még nincs kész és az igazgató nem szeretné, ha a félkész állapotban készült fotók felkerülnének a netre. Rákeresve a neten, mégis találtam képet az alábbi oldalon: http://archeologia.hu/ter-elmeny-most-kell-latni-a-varkapolnat. Még beugrottunk a székegyházba is, megnézni újra a Bakócz-kápolnát.

Nemcsak a látnivalók miatt, hanem néhány ismerős kollégával való találkozás miatt is kellemes volt az a kirándulás. Két egykori iparművészetis csoporttársam is ott volt, meg persze a MROE-ből ismert kollégák.
Este 8 körül érünk vissza Budapestre, az éjszakát szintén Óbudán töltöttük a keresztapáméknál. Kedden reggel indultam vissza Kecskemétre, Márk pedig a kollégiumba. Sajnáltam őt egy kicsit, mert kémia vizsgára kellett volna készülnie, helyette anyukájával kirándult. De szerdán sikerült a kémiavizsga!

Művészet - Tér - Oktatás - InSEA Utókonferencia, Budapest

A tavaly nyári InSEA (Vizuális Nevelési) Világkongresszus után már a nyárra tervezett a MROE (Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete) egy háromnapos "utókonferenciát", de aztán ez elmaradt. Helyette lett ez az egynapos Budapesten a Szent Imre Gimnáziumban a múlt szombaton.
A siroki képzőművész tábor anyagából összeállított kiállítás megnyitójával kezdődött a nap, 20 perces előadások következtek a mindannyiunkat érintő oktatásügyi változásokról, és a vizuális nevelés egy-egy területéről. Szalay Jóska megnyugtatott bennünket, hogy a kerettantervi miniszteri ajánlás azt mondja, hogy ahol eddig volt egy bevált módszer, rendszer, akkor az nyugodtan maradhat, nem kell újat kitalálni.
Zombori Béla a rajz és vizuális OKTV kizsűrizett munkáiból mutatott néhány elgondolkodtatót. Hangsúlyozta, milyen fontos, hogy egy jó ötletet a megfelelő formában tálaljon a diák. Csak az a baj, hogy néha a diákok egyáltalán nem hallgatnak a tanár tanácsaira. Az a jó hír is elhangzott, hogy a rajz érettségi követelmény lesz a tanárképzők művészetközvetítő szakjaira, bár hogy mikortól azt még nem tudni. Mert egyébként tényleg semmi értelme a rajz érettséginak.
Ez volt a program.

Időpont:	Az előadás címe	Előadó
10.00 – 10.20	Elnöki köszöntő „Mi újság a Szalay utcában?" Tájékoztató az új NAT-ról, kerettantervről	Szalay József
10.20-10.40	A vizuális képességek fejlesztő értékelése – nemzetközi példák	Dr. Kárpáti Andrea
10.40-11.00	A műbefogadás folyamata és a fejleszthetőség kérdése	Illés Anikó PhD
11.00-11.20	A magyar rajztanítás a középpontban	Gaul Emil PhD
11.20-11.40	Dialógus tanárképzősök között. Nemzetközi képzőművészeti projekt.	Pataki Gabriella PhD
11.40-12.00	Alkotás és hátránykompenzálás	L. Ritók Nóra
12.00-13.00	Ebédszünet.        szendvics ebéd befizetés alapján
13.00-13.20	„Vizitáció ürgével" A rajz OKTV néhány kizsűrizett alkotásának tanulságai	Zombori Béla
13.20-13.40	Kortárs művészet és/vagy populáris kultúra	Bodóczky István
13.40-14.00	Az eredendő kifejezésmód előhívásának rajzpedagógiai és művészetterápiás módszere	Platthy István
14.00-14.20	Facebook felsőfokon	Császár Lilla
14.20-14.40	"Önnek az orra...hmmm....az orra nagy." (Rostand: Cyrano de Bergerac) Projektív feladatok és reflexiós formák a művészetpedagógiában és a művészetterápiában	Kiss Virág
14.40-15.00	Környezeti esztétika egy iskolában - ahogy én látom	Katona Kata
15.00-15.20	A tehetséggondozás rendszere a zánkai Gyermekalkotások Galériájában	Bene Kinga
15.20-16.00	Kávészünet            kávé, üdítő befizetés alapján
16.00-18.00	Filmvetítés: Ahogy te akarod (módszertani film az Igazgyöngyről) Filmvetítés: Közösségi Művészeti Alkotás Budaörs Filmvetítés: InSEA Konferencia hazai szemmel	Pálos György Ráthony Kinga és Neil Wolstenholme Rozinka László
18.00-18.05	Elnöki zárszó

Én délután 4-ig maradtam, kicsit csúszott a program, Kiss Virág előadása előtt tartottunk egy szünetet, és akkor sokan eljöttek, mert ment a vonatuk stb. és én is ekkor távoztam. Péterrel mentem fel, Márkhoz vittünk megint néhány dolgot, és ők már végeztek. Márkkal nem is találkoztam, mert először engem vitt el a Villányi útra, aztán ment a koleszba, de majd a mostani hétvégén hazajön. Reggel egyébként nem sok hiányzott ahhoz, hogy ne tudjuk autóval elindulni, mert valaki egy régi vastag padlólapot hozzádobott a vezető felőli ablakhoz, de szerencsére nem tört be, csak a lap éle karcolódott bele az üvegbe. Ilyen jó az a környék, ahol lakunk.

MROE közgyűlés - Budapest

A tegnapi nap egy csomó eseményre kellett volna elmennem. Volt egy pár hivatalos és pár nem hivatalos. Nézzük: művészetis felvételi a Kandóban, Műhely Művészeti Egyesület közgyűlése és még estére alapítványi bál a Bolyaiban. Ezeket kihagytam és helyettük Budapestre utaztam a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének (MROE) éves közgyűlésére. Persze jobb lett volna, ha egy héttel később van ez, és a felvételire is el tudok menni, de most így alakult. Ráadásul csütörtökön kaptam egy e-mailt Boldizsár Gizitől, hogy ugye tudok menni, mert idén én is a díjazottak között vagyok. Ettől függetlenül két kolléganő is elkísért a mostani közgyűlése, Kapots Ildi már pár évvel ezelőtt volt már velem, de Kőrös Sára most először csatlakozott. Régebben a szokásos beszámolók és az ország különböző pontjain tanító kollégákkal történő találkozás mellett mindig volt egy-egy jó előadás is, amiért megérte felmenni. Most a közgyűlés végére maradt Bakonyi Mihály festőművész előadása (pályakezdő koromban ő volt a szakfelügyelőm Csepelen). Sokan (köztük én is a felénél) otthagytam ezt az előadás, mert nem volt túl élvezetes és látványos. Egy diavetítő kis képe szolgáltatta a szemléltetést, és a kép elé folyton beállt B. M. Nem lehet azon csodálkozni, hogy a kollégák zöme inkább lement a rajzterembe, hogy némi szendvicset vegyen magához és egymással csevegjen.
Az idén egy kicsit nagyobb hangsúly került a díjak átadására, és a máshol díjazott kollégák köszöntésére. Köszöntöttük a 80 éves Csőregh Évát, a 60 éves Szalay Józsefet, Kárpáti Andreát, Vértesaljai Máriát, Kaszner Margitot, Fejér Zoltánt, akik különböző országos és egyéb fontos kitüntetést, díjat kaptak. Csőregh Éva mondott egy aranyos dolgot: amikor a 70. születésnapján köszöntöttük, akkor azt mondta, ez a kor nem érdem, csak állapot, de most úgy gondolja, hogy a 80 év már érdem. Egy versikét is költött: "Amíg az eszem ép, a lábam lép, épp csak addig éljek én!", és ezzel tökéletesen egyet lehet érteni. Új díjat is alapított a MROE a tavaly elhunyt Környeiné Gere Zsuzsanna emlékére, az "ALMA" díjat Csőregh Éva kapta meg először az idén.
A Felsőoktatási Vizuális Nevelési Kollégium Pro Educatione Artium Visualium díját adták át Illés Anikónak, Gaul Emilnek és Pataki Gabriellának.
Az idei MROE-díjat Rózsavölgyiné Tomonyák Gitta és én kaptam. Magában is nagy elismerés számomra ez a díj, de Gittával együtt kapni, ez még nagyobbá teszi a szemeben. Gittát úgy 1994 körül ismertem meg, amikor a holland vizuális kultúra tanításának tanulmányozására mentünk ki Hollandiába és a magyar rajzérettségit szerettük volna megújítani. Pestszentlőrincen tanít a 70 éves kolléganő, nagyon elismert kolléga, bemutató órákat tart, tanárszakos hallgatóknak szakvezetője. Gratulálok neki is és minden díjazottnak itt, ebben a formában is!
A díj nekem azért is esett jól, mert az országos szakmai szervezet ismert el ezzel, és egy ilyen jellegű elismerést, díjat valószínű itt helyben Kecskeméttől, a saját iskoláimtól sohasem fogok megkapni. (Esetleg akkor, amikor már járni sem tudok vagy már teljesen megcsömörlöttem és kiégtem a tanításban.)

A gyerekek született művészek - cikk a Petőfi Népében a pénteki kirándulásunk egyik programjáról

A keddi (július 5.) Petőfi Népében megjelent egy cikk a pénteki InSEA (Vizuális Nevelési) Világkongresszus résztvevői számára szervezett kirándulásunk déli programjáról, amely a Tudomány és Technika Házában zajlott. Megemlíti a cikk Szappanos Pista bácsi előadását, az Első Magyar Gyermekalkotás Múzeumot, a Pedagogia Sub Rosa Kulturális Egyesületet, Kövesdi Marikát, a gyűjtemény zsűrizésében részt vett alkotókat: Bodri Ferencet, Szappanos Istvánt, Földi Pétert, Makoldi Sándort, Molnár V. Józsefet, Aknai Jánost. Azért jólesett volna, ha megemlítették volna a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületét (MROE) és engem is, hiszen az InSEA Világkongresszuson egyedül vettem részt Kecskemétről, valamint ha én nem szervezem le ezt az egész napos kecskeméti kirándulást, akkor nem nagyon lett volna, aki megnézi a kiállítást és meghallgatja az előadást.
És többek közt emiatt a kirándulás miatt nem mentem el a MOME öregdiák találkozójára péntek este.

Magyar puszta (Bugac) rézkarcon

2004. júniusában Kecskeméten tartotta a MROE (Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete) az éve konferenciáját, és akkor Bugacra is kirándultam. Gyerekkoromban és még ifjúkoromban jártam ugyan Bugacon, a szüleimnek voltak ott rokonai, de akkor voltam először ott turistáknak szánt lovasbemutatón és a csárdában. Csináltam egy csomó fotót, most elővettem ezeket és megszületett néhány újabb rézkarc Bugac témára. Íme az egyik: Paprikafüzér