Kedden a Dekorartba mentem suli után, onnan hazasétáltam a hónom alatt 3 db 60×60 cm-es kasírozott vászonnal és a zsákomban festékkel, dobozzal, mini vásznakkal, amit aztán itthon el is kezdtem kifesteni, megfesteni. Egyfajta színvázlatként kipróbáltam a mini (10×10 cm-es) vásznakon az egyik Apám fáját egy élénkebb háttérrel. Tetszett!Szerdán a 11/E-s festőkkel és szobrászokkal elmentünk a Kecskemét arcai IV. című kiállításra a Hírös Agórába, de előtte még útba ejtettük az Ifjúsági Otthon Diákgalériáját, ahol egy diákpályázat képei voltak kiállítva, amelyek azt mutatták be, milyen lesz Kecskemét 50-100 év múlva. A Hírös Agórában A hónap művésze minitárlatot kis megnéztük, ahol Eyas Kovács József munkái voltak kiállítva, akiről én semmit se tudtam eddig.
Hazafelé útba ejtettem a Bozsó Gyűjteményt, mert ott fél 5-kor kezdődött a új kiállítás, de nem voltak nyitva! Elbizonytalanodtam és hazamentem megnézni a meghívót, hogy biztosan ezen a napon van-e. Aznap volt! Visszamentem és becsöngettem. Nem akartak sokkal előbb kinyitni, de beengedtek és meg még nyugodtan végig tudtam nézni a képeket. A Bozsó Gyűjteményben most kivételesen Bozsó János képeiből nyílt kiállítás, Szülővárosom Kecskemét, a 650 éves város címmel, amely kapcsolódott az ünnepi tematikához. A nagy meglepetés számomra az volt, hogy a sok híres épület és régi ház mellett ott volt egy festmény az épülő Leninvárosról, ahol én felnőttem és ahol az Anyukám még mindig lakik, bár ma már Árpádvárosnak mondják.
Csütörtökön este 6-ra visszamentem a Hírös Agórába, ahol az Erdélyi Építészeti Biennálé tablóiból nyílt egy kiállítás. Érdekes volt, bár nem mindig volt teljes körű a magyar nyelvű tájékoztatás, és nem lehetett tudni, hogy egy-egy épület milyen célű volt pontosan.
Aznap este még a filmklubos programom is volt, a Brazilok című magyar filmet adták, ami tényleg nagyon szerethető film. Ezt láni kellene például az osztályomnak is és utána lehetne róla beszélgetni is.
Pénteken szintén voltam egy osztállyal a Hírös Agórában a Kecskemét arcai IV. tárlaton. Aztán visszamentünk a suliba, mert még nekem és neki is voltak már órái. Suli után, bár még korán volt elmentem a Népi Iparművészeti Gyűjteménybe, ahol 15 órakor nyílt egy összeállítás Leviczki József adományaiból Tárgyak és motívumok Kecskemét múltjából címmel, de én nem akartam ezt megvárni, és megkértem a teremőrt, hogy hadd nézzem meg most. Egyszerű hétköznapi tárgyak voltak ezek hajdanán, de már már népművészeti értékük van.
Miután szétnéztem Kriskóné Marikával beszélgettem egy kicsit, miközben megkínált sütivel. Aztán hazasétáltam. Közben készítettem néhány fotót, egy öreg házról és egy bokorról, amin hatalmas tövisek vannak (sajnos, nem tudom a nevét).
Kedvem támadt festeni, amíg egyedül voltam! Lealapoztam 3 db lemezt narancsosra és megfestettem ez első rétegét a fáknak.
A szombatom elég szaladgálósra és végletes érzelmekkel telire sikeredett: állatorvos, bevásárlás, Műhelyes közgyűlés, Keresztszeghyné Éva gyászszertartása, ebéd Anyukámnál, Dániel Balázs Trió koncert a Bohém Fesztiválon.
Igyekeztem időben lefeküdni, mert vasárnap volt az óra előreállítás és nekem a 6:48-as vonattal kellett Budapestre utaznom. Már régóta kacérkodtam azzal, hogy akvarellel fessek, de egyedül nem mertem belevágni, hiszen én szeretek pasztózusan festeni és fedőfestékkel dolgoztam eddig mindig. Ahhoz kaptam egy kis segítséget, hogy innentől egyedül is merjek akvarellel festeni. Még sokat kell majd gyakorolni! Nagyon tetszenek a Pinteresten az útinaplós akvarellek is, de én még eddig nem mertem egy-egy helyszínen nekiállni és festeni, általában csak fotóztam (a fotóknál viszont nagyon ügyeltem a jó kompozíciókra) és azokból aztán itthon születtek meg a grafikák vagy festmények. Most azt is megtanultam, hogy ezeknél az útunaplós rajzoknál, festményeknél nem is kell a tökéletes kompozíciókra törekedni. Kimentünk a Károly kertbe vázlazokat készíteni, de elég hideg volt. Most még nem mellékelem az első akvarelles próbálkozásaimat, de egyszer majd eljön ennek az ideje is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése