2017. július 16., vasárnap

Július második hete 2. - Budapest

A péntek-szombat-vasárnapot Budapesten töltöttem és bár egész nap (9-17 óra között) egy képzésen csücsültem, összesen három kiállítást sikerült megnéznem. A képzés egyébként egy szuperintenzív rajzelemzési alaptanfolyam volt, amit nagyon érdekesnek találtam, bár kétségtelen fárasztó volt. Ráadásul még július 31-ig egy záródolgozatot is kell írnom, ha a pedagógus továbbképzési pontokra igényt tartok.
A rám jellemző, 3 az 1-ben módon szerveztem a budapesti proramom. Ez azt jelenti, hogy egyszer van egy program, amiért Budapesten kell lennem, ez ebben az esetben a rajzelemzéses kurzus volt. Másodszor, hogy ezt összekötöm valami szakmai jellegű, de szabadidős programmal, ez volt a kiállítás. Harmadszor, hogy ezt nem egyedül teszem, hanem egy-egy régen látott barátnővel, azaz a baráti kapcsolataimat is megpróbálom ápolni.
Pénteken a képzés után a Ludwig Múzeumba siettem, hogy ott a Gilbert & George kiállítást megnézzem egy barátnőmmel. A neten, mikor megnéztem a múzeum nyitvatartását, azt láttam, péntek tovább tart nyitva, ezért is mentem pénteken. Ám ott a pénztárnál azzal fogadtak, hogy nem is tudják érdemes-e jegyet váltanom, mert 6-kor zárnak a nyári nyitvatartás szerint. Mindenesetre bementem! És meg lehetett félóra alatt nézni.

Nem volt olyan áttötő, mint vártam. Nem voltak magyar szövegek a képekhez, pedig nekem elkeltek volna. Persze összességében a mondanivaló átjött, de egy-egy kép önálló értelmezésében segített volna minden angol szó, kifejezés pontos jelentése!





A szombati nap után egy másik barátnőmmel találkoztam, megnéztük együtt a Magyar Képzőművészeti Egyetem Best of Diploma című válogatását. Kis csalódás volt, még a grafikusok sem grafikát készítettek. Sok vegyes technikával készült mű. Talán legnagyobb erővel az a triptichon, amelyet Gaál Kata készített és az in.stabil címet viselte. Engem foglalkoztat az téma, amit Pjechka Edina Felhőtérkép - Fényérzékeny tűzfalak című munkáin láttam, falak, tűzfalak, rajzolatok, hámló vakolat.















Utána sétáltunk egy nagyot, a Dob utcában egy romkocsmába ültünk be beszélgetni. Még soha nem voltam ilyen helyen! A séta közben néhány falfestményt is felfedeztem.












A képzésnek helyet adó MagNet házban is volt egy kiállítás, Hullan Bea tárlatát lehetett látni a fedett udvarban és a lépcsőházban. Dekoratív, meseszerű hangulatú festmények voltak ezek, különböző utazásélmények helyszínei, amelyek közt elég sok italiai város szerepelt. A megjelenített helyszíneket én is kedvelem, de festmények mégse lettek a kedvenceim.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése