Művészcsaládok - Bozsó Gyújtemény

Csütörtökön a Bozsó Gyűjteményben nyílt a művészcsaládok sorozatban a Supka - Bényi család kiállítása, amelyet Gaul Emil nyitott meg. Egyébként is elmentem volna, de Emillel mindenképpen szerettem volna találkozna, ha már itt jár Kecskeméten.
Az első terem Supka Magdolna művészettörténésznek volt szentelve. A falakon olyan alkotók művei függtek, akiket ő felkarolt, írt róluk, nyitott meg kiállításukat, pl. Rékassy Csaba, Tóth Menyhért. A vitrinben pedig a személyes tárgyai, pl. ékszerek, kozmetikumok.

A nagy teremben Bényi László festő, művészeti író, aki Supka Magdolna férje volt, festményeit, könyveit, festő eszközeit és a lányuk Bényi Eszter textilművész falikárpitjait állították ki.

A világos kis teremben Supka Magdolna édesapjához, Supka Gézához (régész, művészettörténész, író, újságíró) kapcsolódó alkotások (pl. Ex Libris-ek), könyvek szerepeltek.

Engem Eszter Belső fények című kárpitja ragadott meg legjobban, ahol a Braille-írással a Kishercegből sokszor idézett mondat szerepelt: "Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."
Az is kiderült, hogy mi köze a családhoz Emilnek (aki a Magyar Iparművészeti Egyetem Tanárképző tanszékén volt tanszékvezető, mikor én odajártam), Supka Magdolna a keresztanyja volt.

A megnyitó után megnéztem a másnap jótékonysági árverés anyagát és ki is néztem néhány grafikát. Emilt meg elhívtam hozzánk és megetettem lecsóval.