Szombaton Budapestre utaztam, hogy a nemrégiben nyílt Deák 17 Galériában megnézzem az idei rajz OKTV beküldött munkáiból a kiállítást és hogy részt vegyek egy előadáson, amelyet a Kisképzőről tartottak. Alig értem oda, pedig a 7:48-as vonattal indultam Kecskemétről, de már késve érkezett és Budapestre 35 perccel késéssel futott be. Akkor siettem a 3-as metróhoz, amely nem járt, csak metrópótló busszal jutottam el a Deák térre. Szerencsére a 10 órás kezdéssel vártak egy kicsit, így Zombori Bélával még meg tudtam nézni az OKTV-s anyagot, ő közben mesélt néhány háttér információt. Ez a galéria kifejezetten diákmunkák bemutatására vállalkozik és tök jó helyen van a városközpontban.
Először Szőke Gáspár, aki festészetet tanít ott, tartott egy kis előadást a Kisképző történetéről. Ez a 237. tanév, 12 szak van, 40 órás heti leterheltsége van diákoknak.
A második előadó Bodóczky István volt, aki a Kisképzőben tanított és jelenleg az archívum kezelője. Az archívumban 11.500 tétel van feldolgozva és folyamatosan archiválják a legjobb munkákat. Bodóczky előadásának a címe Milyen a jó rajz - Értékelés a vizuális nevelésben volt. Arról beszélt, hogy a felvételinél milyen szempontok szerint értékelnek. Kb. 450 jelentkezőből kb. 100-at vesznek fel. Három otthoni munkát és három benti feladatot értékelnek. Van egy csendélet, egy porté és egy kreatív feladat. A kreatív feladatot egy 0-1-2 pontos értékelő lapon értékelik. Azt mondta, hogy a diáknak tisztában kell azzal lenni, hogy mit fognak értékelni az adott munkán. Azt hiszem, hogy a mi iskolánkban nem lehetne egy ilyen értékelő lapot bevezetni, mert minden kolléga meg van győződve arról, hogy az tud enélkül is értékelni és el tudja dönteni, hogy ki idevaló és ki nem.
Kérdeztem az előadókat, hogy mi náluk a tapasztalat a 5. évesekkel, jelentkeznek-e például az OKJ-s vizsgára. Azt mondták, csak ritkán van rossz tapasztalatuk ezzel kapcsolatban. A következő tanévtől esedékes Gazdasági Minisztériumhoz való átkerülést nagyon rossznak ítélik, de nem tudnak még róla semmi pontosat.
A szünetben megnéztem a Jaschik 130 című kiállítást, amely a 130 éve született Jaschik Álmosnak állít emléket.
Kifelé a lépcsőházról készítettem még néhány fotót. Aztán hívtam Márkot, és a kisföldalattival indultam hozzá az Epreskertbe, de a Vörösmarty utcánál leszállítottak bennünket, hogy valami gond van, mert az előttünk lévő szerelvény sem megy tovább. Márk elém jött kerékpárral. Kerestünk egy helyet, a Hunyadi téren, ahol megebédeltünk és megköszöntöttem, hogy aznap volt a névnapja.
Ebéd után elsétáltunk a Műcsarnokhoz, de ott még nem lehetett bemenni, ezért sétáltunk egyet a Városligetben.
Fél 3 körül végre beengedtek, de ez a következő bejegyzésben lesz benne.
A Vigadó Kassai kincsek kiállításán a Kelet-Szlovákiai Múzeum anyagából láthattam egy válogatást, fa- és kőfaragványokat, oltárképeket, grafikákat, oklevél másolatokat, II. Rákóczi Ferenc egykori viseletének megmaradt részleteit és egy nagy makettet a Szent Erzsébet dómról.
