A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Forrás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Forrás. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 28., szombat

Füzi László 60 éves - Katona József Könyvtár



Március 15-én volt Füzi László a 60. születésnapját, de az ünneplésre csak március 20-án délután került sor a Katona József Könyvtárban. A könyvtár igazgatónője után, polgármester asszony köszöntötte az ünnepeltet, majd Dobozi Eszter az Írószövetség nevében.
A Forrás szerkesztői idézték fel Füzi Lászlóval kapcsolatos élményeiket.
Érdekes, hogy éppen egy héttel ezelőtt állított meg Laci, hogy olvassa a blogomat, érdekesnek találja, én meg mondtam neki, hogy nem mindenki lelkes a blogomért.
Most felidézem első élményemet én is Lacival kapcsolatban. 1997-ben az első görögországi kirándulásomra jött el a feleségével, Ágival. Az epidauroszi színházban készült is róla egy fotó. Hát, ezzel köszöntöm én a 60. éves Füzi Lászlót: Isten éltessen Laci!
Mire hazaértem Péter már aludt, egy csúnya vírus vette le a lábáról,



2014. március 29., szombat

45 éves a Forrás

Szerda este dugig megtelt a Katona József Könyvtár előadóterme, amikor a Forrás szépirodalmi, szociológiai és művészeti folyóiratot ünnepelték a szerkesztőség egykori és mostani tagjai, valamint az olvasók, a közönség. A teremben Bahget Iskander 1969 és 2014 között készült fotóit láthattuk a Forrás életében szerepet játszó emberekről. Először Ramháb Mária, a könyvtár igazgatója, majd Zombor Gábor polgármester is köszöntötte Füzi László főszerkesztőt és a folyóiratot. Ezek után Tarján Tamás irodalomtörténész beszélgetett összesen 12 emberrel, először Buda Ferenccel, utoljára Pintér Lajossal. Nekem tetszett, ahogy összefogta, felépítette ezt az estet, amely kb. 2 óra hosszan tartott, de gyorsan eltelt. És az is tetszett, hogy Pintér Lajos a Tóth Menyhértről szóló versét olvasta fel, hogy itt és most is felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire megérdemelne már egy állandó kiállítást az ő hagyatéka. Polgármester úr ott maradt végig, tehát hallotta ezt is!
Közben volt egy kiállítás-megnyitó is a Kiss Fotóban, de egyszerre nem lehetek két helyen!








Még délután a program előtt előkészítettem 4 kis lemezt rézkarcozáshoz, de este már nem volt erőm folytatni, így csütörtökre maradt a folytatás.

2014. január 22., szerda

Két este Háy Jánossal








Eddig lemaradtam Háy János kecskeméti fellépéseiről, de most egyből két egymás utáni estémen ő volt a főszereplő. Hétfő este a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Kápolna Galériájában nyílt meg Háy János kiállítása. Meglepődve léptem be az ajtón, a padlót széna és levél borította és megcsapott az istálló szag is. A képeken manók, ördögök, angyalok. Néhány festmény, a kisebbek keretben lógtak a falon, de a legtöbb, amelyek általában egyszerű csomagoló papírra készültek, csak úgy rajzszöggel odaszögezve a falra. Megnyitóként Füzi László beszélgetett a költő, író kiállítóval. Aki ismerték Háy János köteteit, már ismerhették a rajzait, festményeit is, hiszen ő maga illusztrálta a köteteket és a borítókat is ő tervezte. A jó hangulatú beszélgetésben először arra kellett válaszolnia, hogy közel 54 évesen miért olyan közvetlen még mindig, hogyan sikerült megőriznie ezt, de mesélt a manók eredetéről, az ördögös és az angyalos rajzokról is. Zárásként pedig felolvasta az Nátriumbenzánát című versét, és ezt Füzi László állítólag minden kecskeméti fellépés alkalmával kéri Háy Jánostól.







Eredetileg nem terveztem, hogy a kedd esti programra is elmegyek az Evangélikus templomba, de olyan kedvesen invitáltak és olyan jól éreztem magam hétfőn, hogy végül Péterrel mégis ott voltunk Háy János és a Szent Efrém Férfikar Szent és Profán című közös estjén. Az első részben a Szent Efrém Férfikar által előadott szakrális bizánci énekek és Háy szövegeinek párbeszédét hallhattuk. Ez a rész inkább elgondolkodtató volt, még a szünet utáni inkább szórakoztató. A második részben a Háy azt az írását olvasta fel, amelyben megtudhattuk, hogy a gitár és a rock and roll milyen módon segíti a csajozást. A történetet meg-megszakítva a férfikar egy-egy feldolgozást adott elő. A végén pedig meggyőződhettünk róla, hogy a Skorpió Így szólt hozzám a dédapám című dala milyen módon hat még most is. Azért elég bizarr volt a Szent Efrém Férfikar és Háy János közös előadásában hallani!