Elhunyt Báron Laci bácsi

Pénteken délelőtt az egyik szünetben ránéztem a facebookos oldalamra és itt láttam Mészáros István (a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyben dolgozik, és nem rokon, bár Apukámat is így hívják) egy bejegyzésben hírül adta, hogy előző este csenden elhunyt Báron Laci bácsi. Éppen előtt nap került szóba, ifj. Gyergyádesz Laci említett, hogy Balanyi Karcsival készítik a róla szóló monográfiát, és Karcsi már mondta, hogy milyen gyenge Laci bácsi. Hát sajnos, már nem élte meg a könyv elkészültét és a nagy gyűjteményes kiállítást sem! Azt hiszem, ezzel egy kicsit elkéstek a szervezők, hiszen a tavasszal, mikor Laci bácsi a 80. születésnapját ünnepelte, igazán szép gesztus és aktuális lett volna mindez. Akkor írtam Laci bácsiról, akinek és sokat köszönhetek, hiszen bátorított, hogy dolgozzak (nem a tanításra, hanem az alkotásra gondolt!) sokat. Már nem is tudtam vele megosztani a MAOE-s felvételem hírét. Igazán sokoldalú, nagyszerű ember és alkotó volt, sokan lehetnek hálásak neki, nemcsak én.
A sok kellemes és emlékezetes együttlétünk és beszélgetésünk közül, most arról a napról közlök néhány képet, amikor 2003. júniusában egy hétfői napon együtt vizsgáztattunk a Kandóban egy művészetis osztályt, és előző nap robbantották fel a régi gazdasági malom silóját, amely helyén aztán felépült a Malom Bevásárlóközpont. Laci bácsi megkért, hogy fotózzam körbe, mert szeretne ezekből a képekből majd valamit alkotni, sőt arról is beszéltünk, hogy mindketten egy-egy sorozatot készítünk erről a témáról és majd az akkori Nekem8 nevezetű kávéházban kiállítjuk ezeket közösen. A rákövetkező évben volt egy kiállítás a mostani Kulturális és Konferencia Központban (akkor Erdei Ferenc Megyei Művelődési Központ volt) Kecskemétről, Laci bácsi itt állította ki azt a grafikáját, amelynek alapja az egyik fotóm volt (sajnos nem találtam erről a grafikáról fotót a fényképeim között). Egyébként ezen a kiállításon több munka is foglalkozott a felrobbantott, lerombolt malommal. Én akkor még nem rézkarcoztam (a házfelújítással voltam elfoglalva nyáron), így csak egy kicsit később született meg a két malmos grafikám. A tervezett kiállításból nem lett semmi, mert én még mindig a tanítást gondoltam fő feladatomnak, és csak nyaranta alkottam készítettem néhány alkotást.
Én most ezekkel a képekkel emlékezem rád, nyugodj békében Laci bácsi!
Temetése december 17-én 11 órakor lesz a Kecskeméti Köztemetőben.

Báron László - Nyitott Műterem, Kecskeméi Kulturális és Konferencia Központ

Csütörtökön egy újabb Nyitott Műterem rendezvény volt a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központban, s voltam már jó néhányon, de ennyien még egyen sem voltunk, mint most Báron Laci bácsién, igaz az átlagéletkor is elég magas volt a többi ilyen rendezvényhez viszonyítva. Sokkal több volt a kiállított munka is, ezt Laci bácsi sokoldalú (bábozás, zománcozás, festés) munkássága és betöltött 80 éve indokolta. Balanyi Karcsi nyitotta meg a kiállítást és vezette a beszélgetés. Laci bácsi lelkesen beszélt, de néha-néha elfelejtette a mondat végét, és látszott rajta, hogy ez őt mennyire zavarja, pedig pont ezzel kapcsolatos volt az egyik aranyos mondása. Valami olyasmit mondott, hogy a vizualitással pótolja azt, ami nem jut eszébe. Szerintem ez azt is jelenti, hogy ha alkotás közben elfelejti mit akart csinálni, akkor rögtönözni kell, s ez a kreativitását és a vizualitását folyamatosan karbantartja.
Ez csak egy kamara kiállítás, de állítólag jövőre lesz egy nagy kiállítás is. Csak azt nem értem, miért csúsznak állandóan az alkotók kerek születésnapjára rendezendő kiállítások egy évet, mikor azt azért lehet tudni, hogy mikor született egy alkotó, és mikor lesz 50, 60, 70 vagy éppen 80 éves. Lakatos Palinak is egy évvel később volt a kiállítás, és később lesz Damó Pista és Strohner Jóska "születésnapi kiállítása" is. Megjegyzem, én 2 év múlva leszek 50!