Budapesti tanulmányi kirándulás a 12. E-vel

Immár 10 éve, hogy ilyentájt felviszem Budapestre a végzős művészetis osztályt, hogy egyrészt a Magyar Nemzeti Galériában a érettségire készülvén személyesen is lássák azokat a műveket, amelyet a követelményben szerepelnek, másrészt hogy a Ludwig Múzeumban közelebb kerüljenek a kortárs művekhez egy kis múzeumpedagógia foglalkozás keretében.
Tavaly a -10 fokos hideg napot tudtam kiválasztani, most egy kicsit enyhébb, de hóeséses nap volt szerdán mikor indultunk, így az autópályán volt is egy szakasz, ahol csak kb. 50 km/óra sebességgel tudtunk haladni.

Most is volt persze 3 diák, aki nem fizetett előre útiköltséget és "elfelejtett" eljönni, vagy legalább is előre szólni, hogy nem fog jönni, de ezen már meg se lepődöm, bár azért bosszant. Nem értem, miért megy olyan nyögvenyelősen egy ilyen tanulmányi kirándulás összehozása, mikor a végén, akik ott voltak, mind elismerik, hogy hasznos és jó volt. Tényleg olyan mintha meg kellene erőszakolnom a diákokat, hogy aztán jó legyen nekik. Persze nemcsak nekik jó, nekem is jobb, hogyha eredetiben az osztálytermen kívül is találkoznak, esetleg nemcsak az én interpretálásomban ezekkel a művekkel, de meg kell jegyezni, hogy tőlem is áldozatot követel ez. Nemcsak a leszervezés áldozatát. Nekem is az egész napom rámegy, délután 2 helyett 1/2 6-kor végzek!

Ezzel az osztállyal már harmadszor tudtam ilyen tanulmányi kirándulást megszervezni. Tizedikben a Budapest Történeti Múzeumban és a Szépművészeti Múzeumban voltunk, tavaly a Magyar Nemzeti Galériában és a Szépművészetiben és így most a 11. osztályig tanult részek már ismerősek voltak, maradt elég idő a 20. századi részre. A Munkácsy anyag szépen újra lett azóta rendezve, tehát a 20. századon kívül is volt újdonság. Sajnos a Kalocsai királyfej idén sem volt a helyén, illetve a középkori kőfaragások nem látogathatók még mindig. A kis szabadidőben meg tudtam nézni a VILÁGMODELLEK - Műtermi kísérletek és dokumentumok Kondortól napjainkig című időszaki kiállítást, ami nagyon érdekes volt, és az MNG honlapján ott van letölthető pdf-ben a katalógus hozzá! Ez nagyon jó, hogy letölthető a katalógus!
A Ludwig Múzeumban Hemrik Laci és Rita most is nagyon profi módon teljesítette azt, amire szükségünk volt. Az újra rendezett gyűjteményes kiállítás mellett a John Cage időszakira is bevittek bennünket. Egy meglepetés is ért bennünket a pénztárban, ingyen mehettünk be, mivel szerdán voltunk vidéki csoportként. Az iskolai alapítvány azon diákok számára, akik fizettek alapítványi hozzájárulást, kifizette a MNG-s belépőt, tehát csak a busz költség (1.900 Ft) hárult a diákokra, de volt, aki még ezt is sokallta, pedig szerintem cigire és az iskola büfében, vagy kávé automatában többet hagynak ott egy héten.

Márk is hazajött velünk, szegénykém a hét elején esett keresztül azon a durva, ám gyors lefolyású vírusos megbetegedésem, amin én még a múlt héten. Mikor hazaértünk, gyorsan megvacsiztunk és Péterrel elindultunk az Otthon Moziba, ahol a George Harrison: Living in the Material World című filmet adták, amit Martin Scorsese rendezett. Aznap játszották utoljára és én mindenképpen szerettem volna megnézni, de azt nem figyeltem, hogy majd 3 és fél óra hosszú. Kicsit felborult a bioritmusom emiatt, de jó volt, végig lekötött.