A hónap művésze: Csúzdi Szabó Erika és Európa vadvilága kiállítás a Kulturális és Konferencia Központban

A hét a bolyais félévi értekezlettel indult hétfőn délután, ráadásul jó sokáig eltartott. A fiatal énekes kolléganő arrafelé lakik, mint én, hazahozott kocsival, de hiába értem haza aránylag gyorsan, belekezdeni már nem volt kezdem semmibe, nemhogy dolgozatjavításba és nem volt már kedvem a Kortárs Galériába se bemenni, ahol a Magyar Kultúra Napja alkalmából egy könyvbemutató volt a Zsolnayak gyönyörű kék mázáról. A héten a három 10-dikes osztállyal "ideális embereket" festettünk. Úgy láttam, élvezték a feladatot és a legtöbb csoport ügyesen osztottam meg a feladatot.












Kedden a Bolyaiban is volt egy Dinnyés József koncert a Magyra Kultúra Napjához kapcsolódva, de én már erre a délelőttre Petrával megbeszéltem egy találkát, hogy a két iskola közötti ráérős 1,5- 2 órában együtt megnézzük a Kulturális és Konferencia Központban a vadászati kiállítást, mert a KTV-ben láttam, hogy most rengeteg kitömött állatot állítottak ki és ha már ott vagyunk, Csúzdi Szabó Erika minitárlatát is a panoráma termekben. Kifejezettem azzal a szándékkal mentem, hogy egy rakás képet készítsek, mert kitömött állatokat fotózni csak könnyebb, mint élőket. Engem a szarvval rendelkező állatok nyűgöztek le leginkább. Gyönyörűek a csavarodó vagy éppen hol elvékonyodó, hol laposan kiszélesedő szarvak. Főleg ezeket fotóztam. Talán lesz majd belőlük grafika is, bár ez nem biztos.

(Már vagy tíz éve egyszer egy ilyen kiállítás alkalmából vettük meg Bardócz Lajos Rókavadászat című képét.)

Csúzdi Szabó Erika nagyon lelkes tanárkolléga, aki diákjaival nagyon szép eredményeket ért el mindenféle nemzetközi pályázatokon. Tudtam róla, hogy nagyon jó grafikus, bár egyéni kiállítását eddig nem láttam, és a csoportos tárlatokon sem szokott sűrűn előfordulni. A nyáron egy napon felhívott, hogy tudok-e segíteni neki, mert nyomtatni szeretne, de nincs prése. Akkor eljött, készített néhány próbanyomatot a legfrissebb linóiról és amikor megláttam ennek a kiálltásnak a plakátját, azt hittem, azok a linók szerepelnek rajta, de helyszínen kiderült, hogy a motívum valóban ugyanaz volt, de pasztell változata volt most kiállítva. Persze voltak színes linók is, meg tollrajzok is.

Kedden még a kandós óráim után újra az ügyvédhez kellett mennem a céges ügyek miatt, és már a múltkor elhatároztam, hogy ha legközelebb odamegyek, viszek fényképezőgépet is, mert a régi szalagház 8. emeletéről jó a kilátás és készítek néhány képet.