Miután sikerült hétfő este, úgy fél 10 felé megírnom az összes (34 db) bizonyítványt és törzslapot, úgy döntöttem, hogy megjutalmazom magam és kedden felmegyek Budapestre, hogy megnézzem még a hétvégi zárás előtt a Reigl Judit kiállítást a Ludwig Múzeumban. Persze, ha már ott voltam Hantai Simon kiállítását is megnéztem és mindezt összekötöttem azzal, hogy egy barátnőmmel is találkoztam. Ő nem annyira rajong a kortárs művészetért, de a kedvemért ilyenkor, hogy együtt legyünk és beszélgessünk, végignézi a tárlatokat. Mindkét kiállítás átfogó képet mutatott a két Párizsba emigrált magyar festő munkásságáról. Érdekes volt, hogy az életrajzi párhuzamok és az azonos indulási pontok mellett mégis mennyire különböző utat jártak be a festészetükben.
Márk aznap vizsgázott, de azután csatlakozott hozzánk, mikor már a Szépművészeti Múzeum Toulouse-Lautrec kiállítására mentünk. Lautrec grafikáiból állítottak össze egy nagy kiállítást most a Szépművészetiben. Kicsit tartottam tőle, hogy nem sok újat fogok látni, hiszen 2003-ban egy nagy Toulouse-Lautrce kiállítást láttam Bécsben a Leopold Múzeumban, meg több grafikai vagy a 19. század végének művészetével foglalkozó tárlatot is láttam már, de szerencsére azért most is volt egy-két számomra eddig nem látott munka. Sőt volt egy-két rézkarc is, nemcsak litográfiák. Talán ki lehetett volna egészíteni a kiállítást mondjuk, egy-két Degas képpel, hiszen ő erősen hatott Lautrecre, vagy más 19. századi végi párizsi plakáttal, pl. a kontraszt kedvéért egy Mucha színházi plakáttal, hogy magáról a korról teljesebb képet kapjunk.A kultúrprogram után koccintottunk egyet, mert Márknak két nap múlva volt a születésnapja, és akkor nem találkoztunk. Hazavonatoztam és megpróbáltam rápihenni a szerdától tartó 3 napos vizsgáztatásra.
