Ma délelőtt nyitották meg a Kulturális és Konferencia Központban az idei Kodály Fesztivált, amelyet most kivételesen nem nyáron, hanem Kodály Zoltán születésnapjához közelebb, decemberben rendeztek meg. A 130 évvel ezelőtt született zeneszerző egy mondatával, a "Legyen a zene mindenkié" címmel hirdettek egy képzőművészeti pályázatot is, amelynek szintén ma volt a megnyitója és díjkiosztója. Az egyik díjat, méghozzá a Kodály Művészeti Fesztivál díját én kaptam! Nagyon örültem neki. A másik két díjazott Hollósy Katalin és Ugray Zsuzsa volt, ők Kecskemét Megyejogú Város díját kapták. A tárlatot Dr. Nemes László Norbert a Kodály intézet igazgatója nyitotta meg és ő volt a zsűri elnöke is. Elmondta, hogy nem könnyű egy képbe belesűríteni mindazt, amit Kodály tett. Tényleg nem volt egyszerű feladat Kodály munkásságát megfogni, ábrázolni, megjeleníteni, de erről már írtam, mikor elkészültek a rézkarcaim. Én a tanár Kodályt helyeztem a középpontba, egy híres fotót felhasználva. Ugray Zsuzsa két számítógépes printet készített Transzparenciák címmel, Hollósy Kati pedig egy tűzzománc sorozatot Magyar Zsoltárok címmel.
A díj azért is meglepetésként ért, mert a tavalyi Liszt pályázaton is díjazott voltam és ilyen sűrűn nem szokták osztogatni a díjakat. Előtte 2000-ben kaptam, azaz 10 év telt el, most meg 1,5. Erre azt mondta az egyik barátnőm, hogy most akkor 20 évig nem kapsz. Azért nem szeretném, hogy igaza legyen ebben!
November 19-én nyílt Hollósy Kati kiállítása az Hírös Agórában. A 60. születésnapja alkalmából egy olyan kiállítással jelentkezett most Kati, amely az elmúlt 23 évből válogatott a munkái közül, zománcok és grafikák (főleg ceruzarajzok) közül. Sokszor egy-egy téma először ceruzarajzban készült el, majd ennek alapján később a tűzzománc. Kedvencem erről a tárlatról a kerítéses témájú munkák, meg két csipkéket feldolgozó, amit eddig még nem láttam máshol kiállítva. A kiállítást Balanyi Károly nyitotta meg.
